Reneszánsz előtt

A Szent István Egyetem Szenátusa október 21-i ülésén megtárgyalta a HÉROSZ-Reneszánsz konzorcium ajánlatát a gödöllői kampusz két épületének - a főépületnek és a szemináriumi épületnek - PPP konstrukcióban történő felújítására. A Szenátus az előterjesztésben foglaltakat, valamint az Intézményi Beruházási Bizottság javaslata alapján az ajánlatot 33 igen és 7 nem szavazattal elfogadta, és egyúttal felhatalmazta az egyetem rektorát, hogy kérje fel a közbeszerzési eljárást lebonyolító ÉPBER Zrt-t az eljárás eredményének kihirdetésére. (A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítő 2009/135. lapszámában jelent meg - a szerk.)

BALÁZS GUSZTÁV

  Az egyetem gödöllői kampuszán lévő központi épületek felújítását még 2006-ban kezdeményezték PPP konstrukcióban. Nyílt tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményeképpen az egyetem szerződést kötött a MASZER Zrt-vel. 2007-ben a MASZER Zrt. felszámolás alá került, ezért az egyetem kénytelen volt szerződést bontani.

  Az előterjesztő, dr. Solti László rektor elmondta, hogy egy nettó 5,5 milliárd, áfával együtt 7 milliárd forint összegű projektről kell döntést hozni, ami az egyetem számára 20 évre jelent fizetési kötelezettséget. Röviden összefoglalta a fejlesztés várható előnyeit és az azzal kapcsolatos aggályokat is, majd elmondta: éppen olyan bizonytalan ebben az ügyben, mint amikor rektori megbízatását elkezdte.  Úgy érzi, nem tud jó döntést hozni.

  Tatár Imre gazdasági főigazgató hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy nem egyetemi beruházás történik, hanem szolgáltatásvásárlás. Ennek három díjrésze van. A létesítési díjrész maga a beruházás, felújítás. Az üzemeltetési díjrészt és a közüzemi díjrészt eddig is fizette az egyetem. A különbség az, hogy korszerű fűtés, korszerű világítás lesz. Kalkulációk szerint akár 30%-kal is csökkenhet a gázfűtés számlája. Az egyetemen több helyszínen valósult már meg PPP projekt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig finanszírozási probléma nem volt. A gödöllői kampusz felújítási költségei a hazai és globális gazdasági helyzet miatt változtak meg, hiszen szinte minden területen emelkedtek az árak. Ez az oka annak, hogy az aula nem lesz felújítva, miközben magasabbak lettek a beruházás költségei. A projekt szerint egy hónapra kellene az egyetemnek 107 millió forintot fizetni, melyből 53 millió forintot az Oktatási és Kulturális Minisztérium biztosít. A fennmaradó 54 millió Ft-ból jelenleg is elkölt az intézmény 46 millió forintot műszaki karbantartásra, közüzemi díjakra. Tulajdonképpen a különbözet a beruházás tényleges költsége. Ez havonta 7-8 millió forintot jelent, melyet 20 éven keresztül kell fizetni. Kockázati tényezőként megemlítette az árfolyam veszteséget, amit megítélése szerint az egyetem kezelni tud. Amennyiben nem történik felújítás, akkor sokkal több pénzébe fog kerülni az egyetemnek a gödöllői kampusz fenntartása, mint a PPP beruházás után.

  Cseresznyés László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője felhatalmazta Tatár Imrét arra, hogy elmondja a következőket. A meglévő kollégiumi PPP beruházásoknál a fejkvóta 5 ezerről 10 ezer forintra emelkedik. Minden PPP beruházásnál, ahol az állami támogatás nem éri el az 50%-t, ott felemelik erre a százalékra. A 2009. májusi országgyűlési határozat alapján az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak biztosítani kell a szolgáltatási számla szerinti 50 %-t a következő évtől. Végül tolmácsolta a minisztériumi vezető kérését, hogy támogassa a Szenátus a PPP projektet.

  Az előterjesztés hosszas vitájában felszólalt dr. Molnár József professzor is, aki rektorként a PPP szerződéseket aláírta. Elmondta, hogy azóta sok minden megváltozott, a világban és Magyarországon is, ennek ellenére továbbra is támogatóan tud csak nyilatkozni a konstrukcióról. A beruházónak ugyanis érdeke, hogy jól dolgozzon, mert húsz évig neki kell üzemeltetnie, amit létrehoz és ezen kívül felújítási kötelezettsége is van. Véleménye szerint mindenképpen megéri a projekt. Azért is, mert korszerű infrastruktúrával nagyobb eséllyel pályázhat az egyetem újabb források elnyerésére.

  Dr. Makovényi Ferenc, az Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja szerint a közbeszerzési eljárás kiírása jól történt, mert eredmény-köteles elemeket tartalmaz. Mégis nemmel fog szavazni, mert az előterjesztés nem egy ingatlan-gazdálkodási csomag része, hanem egyszeri beruházás. A hatékonyság-vizsgálat nem történt meg. Nem vitatja, hogy a felújításra szükség van, azonban az Ybl eddig 500 millió forintot fizetett be a közös kasszába, és ennek ellenére nem történt felújítás, nagyon rossz állapotban vannak az épületei.

  Lajos Mihály, a Közalkalmazotti Tanács elnöke hangsúlyozta, nincs más lehetőség és a felújításra szükség van, ha hosszú távon gondolkodik a Szenátus. Umenhoffer Péter, a hallgatói önkormányzat elnöke rámutatott, hogy hallgatói szempontból szükségét érzik a felújításnak, hiszen a versenyképesség megőrzése szempontjából ez elengedhetetlen. Több helyen járt az országban, és mindenhol azt tapasztalta, hogy komoly pozitív hatásai vannak egy PPP beruházásnak.

  Lapunk a szenátusi ülést követően interjút készített dr. Velez Zoltánnal, a Gazdasági Tanács elnökével és dr. Solti László rektorral. 

*

A Szent István Egyetem Szenátusa elfogadta

- az Egyetemi Doktori Szabályzat módosítását,

- dr. Bakonyi Gábor Biológia Tudományi Doktori Iskola vezetői kinevezését,

- a Szent István-ösztöndíj Alapítólevelének módosítását,

- a Regionális Egyetemi Tudásközpont továbbfolytatását célzó pályázat benyújtását az elhangzott javaslatok figyelembe vételével,

- az Alkalmazott Bölcsészeti Kar Idegen Nyelvi, Irodalmi Tanszék és Lektorátus oktatási szervezeti egységének megszüntetését,

- az egyetem és a Harruckern János Közoktatási Intézmény (banki szakügyintéző, vendéglátó szakmenedzser, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai ügyintéző) között létrejövő együttműködési szerződést,

- az egyetem és az ILS Szakközép és Felnőttképző Iskola (üzleti szakmenedzser) között létrejövő együttműködési szerződést,

- az egyetem és a Brit Kereskedelmi Kamara között létrejövő együttműködési szerződést,

- az egyetem és az Invitel Zrt. között létrejövő együttműködési szerződést,

- az egyetem és a Petőfi Sándor Gimnázium között létrejövő együttműködési szerződést,

- az egyetem és az SPA Hungary Holding Zrt. között létrejövő együttműködési szerződést,

- a web-programozó felsőfokú szakképzés tantervét és egyetértett annak indításával az Alkalmazott Bölcsészeti Karon,

- az online marketing szakirányú továbbképzési szak tantervét és egyetértett annak indításával a Gazdaság-és Társadalomtudományi Karon,

- a német nemzetiségi óvodapedagógus szakirány tantervét és egyetértett annak indításával a Pedagógiai Karon,

- a német nemzetiségi tanító szakirány tantervét és egyetértett annak indításával a Pedagógiai Karon,

- a gyógytestnevelés az óvodában, iskolában szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak tantervét és egyetértett annak indításával a Pedagógiai Karon,

- a nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak tantervét és egyetértett annak indításával a Pedagógiai Karon,

- a számvitel- és szakügyintéző felsőfokú szakképzés angol és német nyelven történő indítását az Alkalmazott Bölcsészeti Karon,

 - az idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzés angol és német nyelven történő indítását az Alkalmazott Bölcsészeti Karon,

- a sajátos nevelési és oktatási igényű tanulókkal való foglalkozás pedagógiája (Sonderpedagógia) szakirányú továbbképzési szak angol és német nyelven történő indítását az Alkalmazott Bölcsészeti Karon.

  A Szenátus meghallgatta a főtitkár beszámolóját az Egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzatban hivatkozott Gazdasági Tanács Ügyrendjében történt változásokról.

  A Szenátus jóváhagyta, hogy az Ybl Miklós Építéstudományi Kar Építőanyag-és Minőségirányítási Tanszék neve Műszaki Alaptárgyi Tanszék, a Magasépítési Tanszék neve Épületszerkezetek Tanszék névre változott.