Gyürk István kapta az idei Botka Imre-díjat

A Magyar Mérnöki Kamara Gépészeti Tagozata 2001-ben alapította a Botka Imre-díjat, amelyet olyan gépészmérnökök kaphatnak meg, akik hazai körülmények közt kiemelkedő színvonalú, a világpiacon versenyképes megoldást tartalmazó mérnöki alkotást hoztak létre, s ezen alkotás elméleti hátterét tudományos színvonalú kutatásokkal alapozták meg. A díj elnyerésének további feltétele, hogy a díjazott magáénak vallja, és legjobb képessége szerint kövesse az alapító okiratba foglalt elveket abban a szellemben, ahogyan azt a díj névadója életművével hitelesítette.

DR. M. CSIZMADIA BÉLA

az MKK Gépészeti Tagozatának elnöke

A 2009. évi Botka Imre díjat - az illetékes kuratórium döntése alapján - az MMK Gépészeti Tagozata dr. Gyürk Istvánnak adományozta „A MOBITOX csávázógép család kifejlesztéséért". A díjat október 8-án dr. M. Csizmadia Béla a Gépészeti Tagozat elnöke és dr. Ronkay Ferenc a BPMK titkára adta át a BPMK Angyal utcai tanácstermében.

Dr. Gyürk István 1935. február 6-án született Budapesten. A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mg. Gépészmérnöki Karán 1961-ben szerzett oklevelet. Egyetemi doktor 1976-ban, kandidátus 1982-ben lett. 1992-ben az USA-ban Chochran Ösztöndíjasként dolgozott. 1961-1998 között tervező-, fejlesztőmérnök volt a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban, főkonstruktőr a Debreceni Mezőgép Vállalatnál. 1988-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (ma Szent István Egyetem) Mechanika és Műszaki Ábrázolás Tanszékén tanszékvezető egyetemi docens majd egyetemi tanár, 2005-től professor emeritus lett.

Alapító tagja a Magyar Mérnöki Kamarának. Harminchét hazai és külföldi szabadalma van, részben feltaláló társakkal. Valamennyi szabadalma megvalósult, gyártásban volt, ill. jelenleg is gyártásban van. Nevéhez fűződik két könyv, öt könyvrészlet, öt egyetemi jegyzet, ötvenhét cikk, huszonhat konferencia-előadás.

A díj átvételekor az általa kifejlesztett csávázógépről - amelyért a Botka Imre-díjat elnyerte - tartott előadást. Ennek rövid tartalmát az alábbiakban közöljük.

A csávázás az a növényvédelmi eljárás, amellyel a vetőmagvakat vetés előtt valamiféle szerrel kezeljük, abból a célból, hogy megvédjük azokat a gomba károkozóktól és rovar kártevőktől, valamint a rágcsálóktól. Ilyen módszerek évezredek óta ismertek.

Publius Vergilius Maro írta, hogy a vetőmagvakat olíva olaj és szóda levében áztatják. Az ifjabb Plinius fertőződés ellen borral történő locsolást ajánlott. Vannak magyar források is:  Kestőlczy István a XVII. században különböző csávázási eljárásokat javasolt a gazdáknak.

A csávázás technikája a XX. század elejéig még tisztán manuális volt, a garmadában tárolt vetőmagot csávázószerrel meglocsolták. Később kosárba tették, és csávázószerrel töltött dézsába merítették. Így történt a vetőmagvak vegyszeres kezelése. Ma sokan ellenzik vegyszerek használatát a mezőgazdaságban. Tudni kell azonban, hogy a vegyszeres növényvédelem nélkül a világra egy év alatt éhínség törne. Ugyanakkor érdemes azt is tudni, hogy ha a csávázást általánossá lehetne tenni, a világ  gabonatermésének  húsz százalékát meg lehetne menteni.

Csávázó gépről az 1940-es évektől beszélhetünk. A magyar csávázógép fejlesztés és gyártás az 1950-es években kezdődött. 1968-ban döntés született arról, hogy a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár fejlesszen, tervezzen és gyártson csávázógépeket.  Vezető tervezőnek Gyürk Istvánt  bízták meg. Elmondása szerint kiváló kollégákkal dolgozhatott együtt, alkotó közösségben.

Gyürk István vezetésével teljesen új csávázási elvet dolgoztak ki, a nehézkes, korszerűtlen konstrukció helyett. Az új gép korszerű, harmonikus és esztétikus is lett. Teljesítménye 50%-kal nagyobb, súlya 50%-kal kisebb lett, mint a korábban használt gépek. Ugyanakkor önjáró, automatikus üzemű gépként kiváló munkaminőséggel, teljesen új csávázási elven, környezetbarát módon működött. Mobil (önjáró) csávázógépet akkor a világon sehol nem gyártottak. A MOBITOX csávázógépnek  ma sincs számottevő konkurenciája a világon.

A gépben  számos különböző, nemzetközileg is védett  szabadalom valósult meg.

A MOBITOX Magyarországon kívül sikeresen vizsgázott Németországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Indiában, Jugoszláviában, Nagy-Britanniában , a Szovjetunióban, Tanzániában és másutt.

Két évvel a fejlesztés kezdete után  megindult a MOBITOX sorozatgyártása. Évente 2-3000 gép, a mai napig mintegy 60 000 gép készült. Mai áron ezek összértéke meghaladja a 2 milliárd  dollárt, megközelíti a  400 milliárd forintot. A gép ötödik generációja ma is gyártásban van, sok korszerűsítéssel - a fejlesztésben Gyürk István és munkatársai ma is részt vesznek - számítógépes vezérléssel, de lényegében az eredetivel azonos elven működik.  Végezetül a díjazott köszönetet mondott munkatársainak, családjának azért a segítségért, amellyel munkáját mindig támogatták.

Az előzőekből egyértelműen kiderül, hogy Gyürk István nagysikerű, kiváló alkotást hozott létre, amely piacképes a világon és ma is korszerű, a jelenleg is tartó kutató-fejlesztő tevékenységének eredményeképpen. Ezen kívül a díjazott emberi habitusa kisugárzik ma is a hallgatóságára (egyetemi hallgatókra és doktoranduszokra), akiknek a mérnöki, kutatói etikát meggyőző erővel, megalapozott tudással, és ami a legfontosabb, hitelesen napjainkban is tanítja.

Az előadást követően dr. Magyar József, a Gépészeti Tagozat alapító elnöke mondott beszédet a Botka Imre-díj létrehozásáról, céljáról és gratulált a díjazottnak.

A díjátadáson részt vett a Gépészeti Tagozat elnöksége, a díjazott családja, valamint néhányan a korábban díjazottak közül.