Stratégiai együttműködés előkészítése a Sapientia Egyetemmel

Erdélyből érkező meghívásoknak tettek eleget egyetemünk vezetői, amikor október 15-18 között meglátogatták a Sapientia Egyetemet és a Teleki Oktatási Központot. A dr. Solti László rektor, Tatár Imre gazdasági főigazgató és dr. Köteles Lajos mb. főigazgató, a program szervezője alkotta csoport útja során több olyan meghatározó személyiséggel is találkozott, akiktől informálódhatott a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről és az azokat meghatározó gazdasági-társadalmi-politikai körülményekről. Megbeszéléseket folytattak a Sapientia Egyetem vezetőivel is. Csíkszeredán október 16-án dr. Szép Sándor rektorhelyettes és Bíró A. Zoltán dékán mutatta be az egyetemi képzési központot; október 17-én dr. Dávid László úrral, az egyetem rektorával került sor több órás megbeszélésre. Ezek alapján fogalmazódott meg a stratégiai együttműködés kialakításának gondolata. Összeállításunk a megbeszélések legfontosabb megállapításait foglalja össze.

DR. KÖTELES LAJOS

mb. főigazgató

1. Előzmények

A Ceausescu-diktatúra bukását követően az 1990-es években több magyar felsőoktatási intézmény is segítséget nyújtott a romániai magyar felsőoktatás megszervezéséhez. Az akkori Gödöllő Agrártudományi Egyetem és az egykori békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola az elsők között indított magyar nyelvű agrárképzéseket, illetve tanítóképzést Erdélyben.

  Különféle okok (pl. az ottani szervező(k) halála, az erdélyi magyar nyelvű képzések beindítása, a hazai intézményrendszerben történt integrációs változások, stb.) következtében ezek a kihelyezett képzési programok megszűntek.

  Többen azt hitték, hogy a magyar állami támogatással 2000-ben létrehozott egyetemek (a Nagyvárad központú Partiumi Keresztény Egyetem, illetőleg a 3 helyszínen működő Sapientia Egyetem) rövid idő alatt képesek lesznek megteremteni a magyar nyelvű egyetemi képzés széles spektrumát. Nem így történt.

2. A Sapientia Egyetem helyzete és fejlesztésének körülményei

  A romániai felsőoktatásban - a magyarországihoz hasonlóan - az elmúlt évtizedben robbanásszerű mennyiségi fejlődés ment végbe. Jelenleg mintegy 150 különféle fenntartású felsőoktatási intézmény működik, eltérő színvonalon.

  Az állam nem képes ilyen nagy intézményrendszer támogatására,  ezért az évtized elején lényegében meghatározta az állami finanszírozásban részesülő egyetemek körét és szigorú akkreditációs eljárásokkal gátolja újabb intézmények állami elismerését.

  Ebben a környezetben megnehezültek és lelassultak a magyar nyelvű egyetem szakjainak és magának az intézménynek az akkreditációs eljárásai is. Valószínű, hogy a magyar egyetemekkel szemben helyenként ma is vannak olyan érzelmi-politikai fenntartások, amelyek befolyásolják a Román Akkreditációs Bizottság (RAB) tagjainak munkáját is. (A 15 fős testületben csupán egy magyar származású tag van.)

  A kialakult piaci versenyben ma már szinte mindenütt hatalmas a kínálat. (Csíkszeredán pl. négy egyetemnek van kihelyezett képzése, közöttük megjelent a Babes-Bólyai Egyetem magyar nyelvű kínálata is.)

  A Sapientia Egyetemnek 6 akkreditált szakja van; kialakult az egyetem szervezeti-működési rendszere és létrejött az intézmény működéséhez szükséges oktatói kar. Az egyetem intézményi akkreditációja azonban évek óta húzódik! Emiatt a tanulmányaikat befejező hallgatóiknak másutt, többnyire román nyelven kell záróvizsgát tenniük és csak a vizsgáztató egyetem diplomáját kaphatják meg. Az intézményi akkreditáció hiánya miatt „saját jogon" mesterszakok sem szervezhetők:  az egyetem működése csapdahelyzetbe került és egyre inkább ellehetetlenül.

3. Kell és lehet-e segíteni?

  Az egyetem létrehozásának célja a szülő-földjéhez kötődő romániai magyar értelmiség nevelése.

  Ez a küldetése ma is. Bár vannak, akik az Európai Unió keretében elérhetővé vált magyarországi egyetemi oktatás miatt ezt kétségbe vonják, a valóság az, hogy az egyetemnek ma is pótolhatatlan szerepe van a szülő-földjén maradó fiatalság társadalmi felemelkedésében, a tehetségek felfedezésében és a magyar identitás megőrzésében.

  Meglétük fontos szerepet játszik az uniós térségfejlesztésekhez szükséges regionális humán-erőforrás biztosításában, a magyar-magyar kapcsolatok új tartalommal való megtöltésében, az ott élők társadalmi-gazdasági újjászervezésében és megerősödésében.

  Ezt a küldetést más egyetemek nem tudják teljesíteni.

  A vezetői megbeszéléseken megfogalmazódott az igény, hogy a vidék, a magyarság felemelkedését kitüntetett céljának tartó két egyetem között olyan stratégiai együttműködés jöjjön létre, amely átfogja működésük sokféle területét.

  Mindkét egyetem gyökeres átalakulások előtt áll - aktív résztvevőivé, katalizátoraivá kell lenniük egy-egy régióban a kibontakozó új társadalmi-gazdasági folyamatoknak.

  Az együttműködés részleteit a különféle szakértői csoportok tudják kidolgozni és azt követően szervezési feladatokkal lehet azokat megvalósítani.

  A legfontosabb a felső vezetői szinten kiépülő folyamatos kapcsolattartás, a stratégiai döntések előkészítésében való közös szakmai munka, amely a jövő felé vezető utat nyitja meg mindkét intézmény előtt.

  A két egyetem vezetőinek erről kialakult elvi egyetértése nyomán megkezdődik az együtt-működés előkészítése. A kialakuló stratégiai együttműködés egy szempontból egyedülálló lesz, olyan nemzeti célokat szolgál, amelyekkel lélekben is azonosulni lehet.

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egy 2000-ben alapított magyar tannyelvű romániai egyetem. Működésének fő támogatója a magyar állam. Az első felvételi vizsgákat 2001-ben tartották. Az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszíneken működik. Központi hivatalai (Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, a fenntartó Sapientia Alapítvány) Kolozsváron, Bocskai István szülőházában vannak.

  A kolozsvári Természettudományi és Művészeti Kar keretében a környezetföldrajz szak - környezettudomány szakirány, fotóművészet, filmművészet, média szak és nemzetközi kapcsolatok, valamint európai tanulmányok szakok választhatók.

  A csíkszeredai egyetemi központban jelenleg öt szak működik: könyvelés és gazdálkodási informatika, agrár- és élelmiszergazdaság, általános közgazdaság, környezetgazdaság szak, valamint román és angol nyelv és irodalom szakok. Az ugyancsak Csíkszeredán található Műszaki és Társadalomtudományok Karon a szociológia szak - vidékfejlesztés szakirány és a kommunikáció és PR szakok mellett, környezetmérnöki és élelmiszeripari mérnök képzések vannak.

  Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humántudományok Karon fordító, pedagógia, kommunikáció és közkapcsolatok, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika, valamint kertész-mérnöki szakok találhatók.