„A humán erőforrásnak önfenntartóvá kell válnia" - Beszélgetés dr. Villányi Lászlóval, a GTK dékánjával

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatógárdája az elmúlt években megerősödött. Ennek egyik mutatója, hogy többen szereztek akadémiai és PhD doktori fokozatot. Felépült a bolognai képzési piramis: a most zajló felvételi időszakban a felsőfokú szakképzések mellett 9 alap- és 6 mesterszak várja a jelentkezőket és akkreditálás alatt áll a fakultás második doktori iskolája. A kar teljes képzési kínálatáról külön kiadványban tájékoztatja az érdeklődőket. A következő időszakban a kar humán erőforrásának már önfenntartóvá kell válnia. A kiemelkedő feladatok közé tartozik a szakok tartalmi fejlesztése, a képzési kínálat folyamatos megújítása a munkaerőpiac igényei szerint és a három gödöllői kar együttműködésében rejlő lehetőségek kölcsönös kiaknázása. Minderről dr. Villányi László egyetemi tanárral, a Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet igazgatójával beszélgettünk, aki február 5-én kezdte második dékáni ciklusát. Az interjúra még az indiai szubkontinensre történő elutazása előtti napon került sor.

BALÁZS GUSZTÁV

  - A múlt év őszén írtunk alá oktatási és kutatási megállapodást a Tata Consultancy Services (TCS) magyarországi cégével. 2007 decemberben a Tradíció és innováció konferencia alkalmából nyitottuk meg Gödöllőn a Tata központot. Mostani látogatásom ennek az együttműködésnek a folytatása, célja az indiai egyetemekkel és kutatóintézetekkel kialakított kapcsolatok megszilárdítása, továbbfejlesztése. Dr. Molnár József, a Közgazdaságtani Intézet igazgatója már néhány nappal ezelőtt kiutazott a földrésznyi országba, ahol egy hónapig vendégprofesszor a Delhi Egyetem Közgazdasági Karán. A kölcsönösség jegyében a jövőben indiai vendégprofesszorok jönnek hozzánk. A Tata magyarországi cége - egyben európai központja - az elkövetkező egy-két évben 300 fővel emeli a jelenlegi 500 fős létszámát. Szeretnénk, ha a mi diplomásaink közül is többet alkalmaznának. Ebben az ügyben is tárgyalni fogok. Együttműködésünk keretében a Tata megfogalmazza, milyen speciális ismereteket vár az általuk keresett szakemberektől és mi megpróbáljuk ezekkel felvértezni hallgatóinkat, beleértve mindhárom gödöllői kar érdeklődő diákságát, hogy új álláspiaci lehetőségek nyíljanak számukra.

  - A jubileumi konferencia a sajtóvisszhangok szerint is öregbítette a kar hírét. Dékán úr miben látja az eseménysorozat hozadékát?

  - Vendégeink is elismerő benyomásokat tolmácsoltak. A befektetett munka eredményét igazán közép és hosszú távon érdemes vizsgálni. Tény, hogy már január elején az e-közigazgatás nemzetközi szaktekintélyét, Nadadur Janardhan professzort fogadtuk Gödöllőn, akinek a segítségével speciális kurzust szeretnénk indítani az ősszel az informatikai hálózatok hatékony felhasználásáról az elektronikus kormányzás és önkormányzás, valamint az alulról jövő kezdeményezések támogatásának témaköreiben. Az Európai Unió támogatási rendszerében rendkívüli a jelentősége a helyi kezdeményezéseknek. Csupán a nemzetközi tapasztalatok megismerésével is értékes tudáshoz juthatnak hallgatóink. A Tata cégtől ehhez technikai és tartalmi támogatást kapunk. A tananyag összeállítása, a képzési struktúrába illesztése azonban nem egyszerű feladat. Itt említem meg azt az általános problémát, hogy mindenki nemzeti eljárásban akkreditáltatja alap- és mesterszakjait, ám a nemzeti akkreditációkban meghatározott oktatási és diszciplináris struktúrák eltérnek egymástól. Bár pl. a marketing kifejezés ugyanazt jelenti, a marketing mesterprogramok annyira eltérnek egymástól, hogy egy külföldi képzésre utazó hallgató kénytelen megismételni bizonyos tantárgyakat. Ebből időnként nagyon nagy viták vannak. Következetesen arra törekszünk, hogy a nemzetközi igényeket és a hazai szakokat harmonizáljuk. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a csökkenő hazai hallgatói létszáma miatt is mielőbb akkreditáltatni kell az idegen nyelvű képzéseket. S amikor olyan elágazásokkal igyekszünk gazdagítani szakjainkat, mint az említett e-közigazgatás, a Rövid távú Rektori Program célkitűzését is követjük a képzési kínálat fejlesztése terén. Nem értek egyet azzal az itt-ott még felbukkanó felfogással, hogy egy magyar egyetemnek csak a magyar piacra kell képeznie. Az egész unióval kell versenyeznünk. Mellesleg: a magyar gazdaság szerkezete is nagyon kialakulatlan még.

  - Várható-e a második dékáni ciklusban a kar szervezeti struktúrájának további koncentrálása?

  - A kari tanács 2004 júliusában fogalmazta meg a szervezeti átalakítás stratégiáját. Ennek az volt a fő tartalma, hogy személyi és tárgyi erőforrásaink összpontosításával a bolognai folyamat szellemében életképes szakokat tudjuk létesíteni és indítani. Törekvésünk eredményes volt. Álláspontom szerint - és úgy tűnik, hogy ezzel a kar többsége is egyetért -, a gazdaságtudományi, bölcsészettudományi, társadalomtudományi és agrártudományi képzési területek pillérein nyugvó szervezeti struktúránkat célszerű még hatékonyabbá tennünk.  

  Eredménynek tartom azt is, hogy az elmúlt négy évben a doktori iskolánkban fokozatot szerzett fiatalok nagy részét a karon tudtuk tartani. Munkájukra tudományterületük széles spektrumában számítunk, az alap- és mesterszakok, doktori iskolák igényei, követelményei szerint. Új szakok indításánál is számítunk a segítségükre. A turizmus-vendéglátás alapszakkal például nem voltunk sikeresek, ezért néhány fiatal kollégát erre a témára szeretnénk „ráállítani", hogy kutassanak és publikáljanak. A szóban forgó szak ugyanis hosszabb távon is perspektivikus, ha sikerül elindítanunk, akkor jól kiaknázhatjuk a számunkra speciális lehetőségeket kínáló egészségturizmus vagy környezetturizmus területeit. Fiatal oktatóink pedig tantárgyfelelősök is lehetnek.

  Humán erőforrásunkat hatékonyan szeretném felhasználni az oktatás tartalmi fejlesztésében. Már nem lehet azzal számolni, hogy a hiányzó munkatársakat más intézményből pótoljuk.  Nagy intézeteink pedig nyilván képesek lesznek arra, hogy olyan fejlesztési projektekben vegyenek részt, amelyek a bérek egy bizonyos részét fedezni tudják. Elérkezett az az idő a GTK életében, amikor a humán erőforrásnak önfenntartóvá kell válnia. Sokat kell ezért tennünk. Sajnos az emberek nem mindig értékelik, ha biztos a munkahelyük.

  Itt szeretnék arról is szólni, hogy tovább kell fejleszteni a SZIE karainak együttműködését. Gödöllőn - sokszor elmondtuk már - a természettudomány, a műszaki tudomány, a közgazdaságtudomány számtalan kombinációját létre lehet hozni a képzési kínálat bővítése érdekében. Ha egyesítjük az erőinket, az autonómiákat is megtartva mérsékelni lehet a párhuzamosságokat, olcsóbbá tehetjük a működésünket. Ebben a szellemben szeretnék együttműködni dékán társaimmal is.

  - Figyelembe véve a kifutó, ötéves képzéseket és belépő mesterszakokat, menet közben kell egy másik autóba ülni a versenypályán. Hogyan készül erre a kaszkadőrmutatványra a GTK?

  - Mi az alapvető teendő? Tavaly még fel tudtunk venni 220 főiskolai oklevéllel rendelkező hallgatót kiegészítő képzésre. Az idén a kiegészítő képzés kikerült a rendszerből. Helyette indítunk hat mesterszakot. Ezekre a mai alapszakos hallgatóink először jövőre jelentkezhetnek, de addig nem várhatunk. Elemi érdekünk, hogy a most főiskolát végzők vagy 2-3 éve végzettek jöjjenek be a mesterszakokra. Nem lesz könnyű meghatározni a beadott indexmásolatokból, hogy hány kreditet tudunk elfogadni, hiszen a főiskolai struktúra nem feltétlenül azonos az alapszakok szerkezetével. Beiskolázási munkánk során felkeressük a főiskolákat, nyílt napokat tartunk, ismertetjük a kredit beszámítási feltételeket. Ha szinkronba tudjuk hozni a mesterszakok oktatását, sikeresek lehetünk. Ami a következő éveket illeti, a jelenlegi BA/BSc évfolyamok létszáma minden szakon elég magas. Annak ellenére, hogy kemények a feltételek, és sok hallgató nem tud aláírást szerezni, bizonyosra vehető, hogy saját erőből is fel tudjuk tölteni az MA/MSc szakokat. Mivel alapszakos diákjaink döntően költségtérítésesek és a mesterszint díjait nem emeltük túl magasra, aki megfelelően tanul, az jelentősebb költségemelkedés nélkül megszerezheti a mesterfokozatot. Hogy a későbbiekben miként alakul a helyzet, az nagymértékben továbbra is a főiskolákkal ápolt kapcsolatainkon múlik. A szoros együttműködés számukra is hasznos lehet, ha felvételi tájékoztatójukban be tudják mutatni, tőlük egyenes úton el lehet jutni a Szent István Egyetemre.

  - A hallgatókért folytatott versenyben elengedhetetlen a szolgáltatások fejlesztése. A karhoz tartozik a testnevelés és a Sportlétesítmények is. Ezen a téren milyen változások várhatók?

  - Először is pontosan meg kell határozni a dékán kollégákkal és a hallgatói önkormányzattal közösen azt, hogy a tantervi kötelezettségek, a testnevelés két kreditpontja milyen minimumfeltételekkel teljesíthetők. Ahhoz nem vagyunk elég gazdagok, hogy mondjuk húsz sportágat hirdessünk meg. Mindenképpen át kell gondolnunk a GEAC és a sportlétesítmények finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket is. Nyilvánvaló, hogy a használóknak hozzá kell járulniuk a költségekhez. Kézenfekvő, hogy az állam és a város mellett az egyetem is támogassa a GEAC-ot, de az egyes szakosztályoknak is kell bérleti díjat fizetniük. A rendezvények (versenyek, egyéb események) bevételével pedig a létesítmények fejlesztési forrása gyarapszik. Amennyiben a tervezett fejlesztések megvalósulnak, akkor a jobb körülmények a beiskolázásra is feltétlenül kihatással lesznek. A sportcsarnok rekonstrukciójához európai uniós támogatást is igyekszünk szerezni.

  - Vannak-e tervei a kar idegen nyelvű szakértelmének hasznosítására?

  - Mivel az egyes karokon differenciáltak a szakok, én a szaknyelvi oktatást preferálom. Ehhez jók a feltételeink, hiszen nyelvtanáraink egy része bizonyos szaknyelvi területeken országos hírű. Most voltam egyikük PhD fokozatszerzésén Pécsett. Felmérésünk szerint hallgatóink idegen nyelvtudásának elégtelensége az egyik oka annak, hogy viszonylag kevesen érdeklődnek a külföldi részképzések iránt. A GTK-n logikusan az üzleti nyelv felé terelgetjük a hallgatókat, és bevezettük, hogy bizonyos tárgyakat számukra angol nyelven oktatunk.  

  S itt hadd szóljak egy újszerű elképzelésemről! Először egy emléket említek hallgató koromból. Építőtáboroztunk a kampuszon és feltűnt, hogy néhány tanár az egész nyarat a szemináriumi épületben töltötte. Megtudtuk, hogy az oktatók bizonyos körének elrendelték az intenzív nyelvtanfolyamot, napi 8 órában, két hónapon keresztül. Ezek az emberek ezután akadémiai és nemzetközi karriert futottak be. E példát is figyelembe véve, második ciklusom alapkérdésének tekintem, hogy segítsem a docenseket az egyetemi tanári cím megszerzésében a MAB doktori tanácsa által nemrég kiadott egyetemi tanári kritériumrendszer alapján. Rövid időn belül megkérjük a docenseket, hogy egy megadott módszertan szerint készítsenek önértékelést, elemezzék erősségeiket és gyengeségeiket, majd állítsanak össze egy karriertervet. Ezután igyekszünk minden támogatást megadni nekik a következő pár év során a sikeres professzori pályázathoz. Többek között felajánlunk számukra egy egyhónapos intenzív angol üzleti nyelvtanfolyam elvégzését is. Nagyon fontos a humán erőforrás aktivizálása.

  Ahhoz viszont, hogy valaki vezető oktató legyen, tényleg annak kell lennie.