Középiskolától a génmódosított növényekig
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon a múlt év decemberében megrendezett Tudományos Diákköri Konferencián a Vállalatgazdaságtan és pénzügy szekcióban 2. helyezést ért el az ötödéves Kruppa Bertalan, akinek dr. Tóth Tamás egyetemi docens volt a témavezetője. Arra kértük a gazdasági agrármérnök hallgatót, írjon nekünk arról, fővárosi fiatalember létére, hogyan került egyetemükre és milyen gondolatok foglalkoztatják immár diákkörösként.
KRUPPA BERTALAN
Nagyon örülök, hogy tősgyökeres budapesti aszfaltbetyár voltam ellenére a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) a mezőgazdasággal kapcsolatos tudományokban fel tudtam venni a versenyt a nálam nagyobb gyakorlati ismeretekkel rendelkező vidéki diáktársaimmal szemben. Sőt mi több, második lettem a szekciómban és egy különdíj megnyerése mellett eljuthatom az OTDK-ra is.
Jó érzéssel tölt el ez az eredmény akkor is, ha visszagondolok arra az időre, mikor hat évvel ezelőtt végzős voltam a középiskolában és zöldfülű, megszeppent tizenévesként fogalmam sem volt arról, hogy hogyan képzelem el a gimnáziumban eltöltött évek utáni életemet. Nem tudtam, hogy a sporton kívül mi más kelthetné fel az érdeklődésemet. Így közönnyel forgattam kezemben a továbbtanulási könyvet, és érdektelenül olvastam az egyetemek neveit, a szakok elnevezéseit.
Aztán tekervényes úton - egy OKJ-s és egy főiskolai szak elvégzése után - sikerült bejutnom arra az egyetemre, ahol végre elmondhatom, hogy jó helyen járok a jövőmet illetően. A mezőgazdaság és a közgazdaságtan keretein belül megtaláltam azt a területet, ahol elképzelem a hivatásomat, még ha azt még most nem is látom pontosan, hogy milyen formában.
Egyik kedvenc témám a globalizmus, pontosabban ennek a folyamatnak a nemzetgazdaságra és környezetre gyakorolt kedvező, illetve káros hatásai. Szerintem a mezőgazdaság az az egyik olyan terület, ahol a gazdasággal és a környezettel kapcsolatos tudományágak keresztezik egymást. És ráadásul az agrárium az, ahol talán leginkább láthatjuk a globalizmus hatásainak kézen fogható eredményeit. Elég, ha rávetünk egy pillantást az amerikai csúcstechnológiát képviselő mezőgazdaságra, az ott elterülő végtelen és egyöntetű kukoricaföldekre és az egyelőre még sokszínű, tarka-barka alföldi tájunkra.
A szakdolgozatom általános témája a génmódosított növények (GMO) Magyarországra gyakorolt esetleges gazdasági hatása. Vagyis milyen következménye lenne Magyarországon a GMO-k köztermesztésbe vonásának.
Dolgozatomban azért foglalkoztam ezzel a kérdéssel, mert szerintem a mezőgazdaságban ezek a növények testesítik meg leginkább a globalizmust és annak szüleményét. Mi szerint van néhány amerikai multinacionális cég, amelyek óriási befolyásra tettek szert az agrárgazdaság minden területén és az egész ágazatot uralják és egyöntetűvé teszik. Most a biotechnológia újkori módszereivel ott van a kezükben az az eszköz, amellyel a piacon rendelkezésre álló monopolhelyzetüket még inkább kiterjeszthetik és már-már tökéletessé formálhatják.
Ugyanakkor ne legyenek illúzióink: GMO-k ide vagy oda, nélkülük is végbe megy ez a káros folyamat a piacon, csak legfeljebb kicsit lassabb ütemben. Viszont a GMO-k mellett szól, hogy a biotechnológia révén növelhetjük a növény terméshozamát és termesztésükkel jelentősen csökkenthetjük a környezetbe kijuttatott növényvédő szerek mennyiségét.
Ezen néhány szemponton túl még jelen van számos más aspektus, amelyek részletes megvizsgálásával lehet megállapítani, hogy hazánk érdekelt-e ezeknek a növényeknek a köztermesztésbe vonásában. TDK dolgozatom keretei között is ezeket a kérdéseket feszegetem és keresem az igazságot. Végül pedig mint egy jövőjéért felelős diákként arra a következtetésre jutottam, hogy bár sok előny származna a GMO-k köztermesztésbe vonásával, a különböző bizonytalan tényezők miatt mégis egyelőre hazánknak nemet kell mondani ezekre a növényekre.
