Együttműködés a Josai Egyetemmel
Nagy megtiszteltetés érte egyetemünket: december 3-án Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében került sor Tokióban a Josai Egyetem és a Szent István Egyetem közötti együttműködési szerződés aláírására. A hallgató- és oktatócserére, valamint közös kutatásokra irányuló megállapodást ünnepélyes keretek között dr. Mizuta Noriko, a Josai Egyetem kancellárja és dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora látta el kézjegyével. Az egyetemi delegáció tagja volt Tatár Imre gazdasági főigazgató, dr. Villányi László, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja és dr. Vasa László egyetemi docens.
BALÁZS GUSZTÁV
A Josai Egyetem rendkívül jól felszerelt, amerikai mintára működő magánegyetem, amely az utóbbi években aktív nemzetközi kapcsolatépítésbe kezdett és ösztöndíjak kiírásával támogatja a külföldi hallgatók tanulmányait Japánban, valamint a japán diákok kiutazását más országba.
- Minek köszönhető, hogy egybe esett a köztársasági elnök látogatása és a megállapodás aláírása? - kérdeztük hazaérkezése után dr. Solti Lászlót.
- Ebben a véletlennek is volt némi szerepe, de még inkább a diplomáciának. Südy Zoltán, Magyarország volt tokiói nagykövete kezdettől segítette egyetemeink kapcsolatfelvételét, de csak a köztársasági elnök utazásának előkészítésekor merült fel, hogy Sólyom László jelenlétében írjuk alá ünnepélyesen a megállapodást. Ez számunkra nagy megtiszteltetést jelentett. A köztársasági elnök a ceremóniát követően előadást tartott és a hallgatók kérdéseire is válaszolt.
- Miben más a Josai Egyetem a többi japán felsőoktatási intézményhez hasonlítva?
- Erre a kérdésre már csak azért sem könnyű válaszolni, mert Japánban mintegy 700 egyetem működik, amiből 450 - köztük a Josai Egyetem is - magánintézmény. De hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy Japánban csaknem 130 millióan élnek, fajlagosan tehát kevesebb felsőoktatási intézményük van. Nem tudom, hogy hol helyezkedik el a 700 között a Josai Egyetem, de az biztos, hogy szervezettsége és precizitása is lenyűgöző. Ezen is túl, mélyen megérintett bennünket az, hogy magyarul tanuló japán hallgatók fogadtak bennünket.
- Nem kevesebb, mint kétszázan tanulják a mi nyelvünket!
- Magyarország élvezi a japánok szimpátiáját. Nem tudom, vajon keleti származásunkban, esetleg zenei oktatásunkban, netán a konfliktus mentes kapcsolatunkban rejlik az oka, de tény, hogy érezhető a rokonszenvük. A Szent István Egyetem a második magyar univerzitás, amellyel a Josai Egyetem együttműködési megállapodást kötött. Ennek keretében öt diákunknak ajánlott fel ösztöndíjat.
- Más programokon is részt vett a gödöllői delegáció?
- A Josai Egyetemre már a ceremónia előtti napon megérkeztünk, aznap a magyar követség, az aláírás estéjén pedig a rektor és vezetőtársai adtak vacsorát a magyar delegáció tiszteletére. Másnap ellátogattunk a 300 kilométerre fekvő Shizuoka Egyetem Hamamatsu kampuszára: ez az intézmény szoros kapcsolatot ápol a Suzukival. Velük is szeretnénk együttműködést kialakítani, amire, úgy látszik, hajlanak is.
- Milyen további benyomásokat szerzett az utazás során?
- Amikor beléptünk a Shizuoka Egyetemre, vendéglátóink már mindent tudtak rólunk. Nem a mi sajnos elég gyenge angol nyelvű honlapunkról, hanem a világhálón elérhető számtalan egyéb adatforrásból - informáltságuk nagy hatást gyakorolt rám. Nekünk is tudomásul kell venni és alkalmazni, hogy semmit sem bízhatunk a véletlenre. Akár fogadók, akár látogatók vagyunk, felkészültnek, felkészítettnek kell lennünk. Ebben jó úton jár a küllemében és tartalmilag megváltozott egyetemi újság és bízom benne, hogy a tesztüzemben működő új egyetemi honlap is beváltja a reményeket, a belső és külső kommunikációnk azonban még így is nagyon hiányos. Ezen rövid időn belül gyökeresen változtatni akarok. Itt utalok arra, hogy gyakran tapasztalom: munkatársaink az egyetemünkön történtekkel sincsenek tisztában. Mégsem feltételezhető, hogy hozzánk hasonlóan más sem olvas, és nem tájékozódik rólunk!
- 2009 végén, felidézve a nemzetközi nyári táborok emlékét, számba véve az egyetemünkön tanuló FAO diákokat, s most a legújabb együttműködésről is hírt adva, vajon elmondható, hogy elindultunk a nemzetközi egyetemmé válás útján?
- Az említett példák még csak egyedi jelenségeknek tekinthetők. Az idegen nyelvű képzés évtizedes tapasztalatai alapján pontosan tudom, milyen fáradságos munka kell, hogy elérjük a nemzetközi egyetemmé válás célkitűzését, hiszen olyan karról jöttem, ahol húsz éve folyik angol és német nyelvű oktatás. Idegen nyelven kifogástalanul beszélő tanári karra, angolul meghirdetett és kurrens kurzusokra van szükség. Ám ne feledjük: a legnehezebb út is az első lépéssel kezdődik!
*
Az államfő találkozott Akihito japán császárral és Hatojama Jukio miniszterelnökkel. Sólyom László az Akihito császárral való találkozójáról és a díszebédről elmondta, hogy a japán uralkodó nem politizálhat, így a két ország kapcsolata mellett beszélgettek a Meidzsi szentélyről, a császár őseiről, a zenéről, illetve a Páneurópai piknikről is, valamint a környe-zetvédelemről. A köztársasági elnök utalt arra, idén van a 140. évfordulója, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia és Japán felvette a diplomáciai kapcsolatokat, illetve újrafelvételük 1959-es évfordulóját is most ünnepeljük. Az államfő a környezetvédelmi együttműködés és a zöld technológia magyarországi bevezetése területén bővítené a kapcsolatokat. Sólyom László azt mondta, szeretnék azt elérni, hogy Magyarországon ne csak az olcsó munkaerőt lássák, hanem használják ki a nálunk lévő kutatási és fejlesztési szellemi kapacitást.
