Átadták a Magyar Országos Állatorvos Egyesület díjait
Az Állatorvos-tudományi Kar aulájában tartotta 2009. évi Országos Állatorvos Napját a Magyar Országos Állatorvos Egyesület november 19-én. Az esemény dr. Fodor László dékán elnöki beszámolójával kezdődött, majd a sertéspestissel foglalkozó előadások hangoztak el és átadták az egyesület díjait.
B. G.
A Magyar Országos Állatorvos Egyesület a legrégebbi magyar állatorvos szervezet. 1880. február 15-én alapították, működését olyan nagynevű elődök fémjelezték, mint Tormay Béla, Varga Ferenc, Nádaskay Béla vagy Hutyra Ferenc. Az egyesület mint egyedüli szakmai, el nem kötelezett szervezet hatékony szakmai, igazgatási és érdekvédelmi munkát végzett, szakmai testületi véleményét a minisztérium kikérte és támaszkodott arra. Ezt a szakmai aktivitást törte ketté a politika, amikor az egyesületet - más civil szervezetekhez hasonlóan - korábbi formájában megszüntette, vagyonát államosította és csak a Magyar Agrártudományi Egyesület részeként engedte működésének egy részét megtartani. A rendszerváltás után, 20 esztendeje, történelmi tett volt a ma 14 tagszervezetet magába foglaló egyesület újjászervezése.
Az állatorvos nap szakmai témaválasztásáról dr. Fodor László elmondta, hogy bár a klasszikus sertéspestis a régóta ismert fertőző betegségek közé tartozik, ahol a kórtan, a kórfejlődés és a védekezés terén magyar kutatók is elévülhetetlen érdemeket szereztek, úgy tűnik, hogy a megbetegedés továbbra is nagy gondot okoz a hazai állategészségügynek.
Az egyesület egykori elnökének nevét megörökítő Hutyra Ferenc-emlékérmet az idén dr. Palya Vilmos kapta, aki állatorvosi diplomáját 1966-ban szerezte meg. Szakmai munkája a baromfi-egészségügy, a diagnosztika és az oltóanyag-fejlesztés széles körét fogja át. Hazánkban elsőként állapította meg a sejtzárványos májgyulladást, a gumborói betegséget és a kacsapestist. Munkája mindig a gyakorlat által felvetett kérdések megoldását célozta. Számos betegség diagnosztikai módszereit bővítette és fejlesztette, aktív részt vállalt a gumborói betegség elleni élő és inaktivált vakcina, a kacsa vírusos májgyulladása elleni oltóanyag, és újabban több rekombináns vakcina fejlesztésében.
Széleskörű diagnosztikai és oltóanyag-fejlesztési ismereteit a hazai és nemzetközi szaktanácsadásban, laboratóriumfejlesztésben, valamint az oktatásban hasznosítja. Eredményeit több mint 80 szakcikkben, továbbá nemzetközi és hazai szakmai fórumokon ismertette. Jelentős szerepet játszott számos fertőző betegség elleni védekezés módszereinek kidolgozásában, és azok alkalmazásával a betegségek felszámolásában. A Hutyra Ferenc-emlékérem odaítélésével a magyar Országos Állatorvos Egyesület dr. Palya Vilmos többéves diagnosztikai, kutatási, oktatási, oltóanyag-fejlesztési és szakmai közéleti munkáját ismerte el.
Kiemelkedő és ígéretes kutatói munkájáért Szent-Iványi Ifjúsági Díjjal tüntették ki Balka Gyulát, aki 2003-ban cum laude minősítésű állatorvosi diplomát szerzett. Az egyetem elvégzése óta a Kar Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani Tanszékén dolgozik. A tanszék klinikai állatorvosaként részt vesz a diagnosztikai munkában, a harmad- és negyedéves hallgatóknak kórbonctani és kórszövettani gyakorlatokat tart magyar és angol nyelven.
A PRRS diagnosztikájának fejlesztését, a hazai járványtani helyzet felmérését, illetve a hazai vírustörzsek filogenetikai vizsgálatát célul kitűző doktori értekezését 2009-ben summa cum laude minősítéssel védte meg. Kutatási eredményeiről számos hazai, és nemzetközi tudományos konferencián tartott előadást, illetve azokról angol és magyar nyelvű közleményekben számolt be.
Sályi Díjjal ismerték el Hajtós István munkásságát, aki 1979-ben szerzett „Summa cum laude" minősítésű állatorvos-doktori oklevelet, majd 1998-ban igazgatási és járványügyi szakállatorvosi képesítést. Szakmai pályáját a Miskolci Állategészségügyi Intézetben kezdte, ahol 1979-1992-ig különböző beosztásokban, de alapvetően a diagnosztikai szakterületen dolgozott, majd 1992-ben áthelyezéssel került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásra. Azóta a megyei állategészségügyi igazgatásban dolgozik, jelenleg hatósági főállatorvosként.
Szerzőtársaival az elmúlt három évtizedben több mint harminc fertőző betegség, illetve kórforma első hazai megállapításáról számolt be. E megállapítások egy része nemzetközi prioritást élvez. A gazdasági haszonállatok (elsősorban a kérődzők és a sertés) különböző baktériumok és vírusok okozta fertőző betegségeinek témaköréből eddig 59 tudományos közleménye jelent meg impakt faktorral rendelkező hazai és külföldi szaklapokban.
A magyar nyelvű állatorvosi szaksajtó fejlesztésére létrehozott Nádaskay-Hagenlocher-díj a Magyar Állatorvosok Lapja jogelődjének (Veterinarius) alapítója (dr. Nádaskay Béla anatómia professzor, 1878) és az Európai Állatorvosok Szövetsége volt elnökének (dr. Horst Hagenlocher - a SZIE c. egyetemi tanára) nevét viseli. Évente két díj (oklevél, bronzplakett és 100.000 Ft) kerül átadásra azok részére, akik az állatorvosi szaksajtó fejlesztése terén kiemelkedő tevékenységet folytatnak. A 2009. év díjazottja dr. Fábián Tiborné, a Magyar Állatorvosok Lapja szerkesztője, aki 17 éve példás pontossággal szerkeszti a kéziratokat, őrködik a szaknyelvi helyesírás szabályainak betartásán, nyelvi lektorként a legtöbbet teszi a szaknyelv ápolásáért és dr. Karsai Ferenc professzor emeritus, aki német és angol nyelvű szaklapokból két évtizede fordít rendszeresen olyan szakterületi cikkeket, amelyekből kézirathiány van. Ezzel hozzájárul az olvasók széles körű tájékoztatásához, ablakot nyit a világra, segíti több állatorvosi szaklap szerkesztőségét, hogy minden szakterületről kellő tájékoztatást tudjanak adni.
Balázs Gusztáv felvételei
