PAIDEIA – Folyóirat a társadalmi tőkéről
A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar - évente két alkalommal megjelenő - kiadványát (felelős kiadó: Barkó Endre; szerkesztő: Szarvák Tibor) ősszel vehette kezébe először az érdeklődő olvasó. A most megjelent kötetben 17 - az intézmény oktatói tevékenységében aktívan résztvevő kolléga szellemi produktumát olvashatjuk, melyek külön-külön egy-egy „szellemi kalandra" hívják az olvasót. A lap internetes változata is hamarosan elkészül.
TOMBORNÉ SZŐLLŐSSI ZSUZSANA
tanársegéd
SZIE ABK Szociálpedagógia Tanszék
A Paideia elnevezés kettős jelentésre utal: a gyermekre és a játékra, arra a gyermeki, önfeledt játékra, amely hordozza a játék és tanulás örömszerző tevékenységét. Végül is az iskola ennek kell, hogy színtere legyen, ez a szellemiség kell, hogy áthassa - írja beköszöntőjében Barkó Endre.
A Paideia szellemi kalandja a múltból indul. A Jászberényi Tanítóképző Intézet kilencven éves iskolatörténetéről, a Jászság kultúrtörténetének szerves részéről olvashatunk Erdészné dr. Molnár Marietta: „A jászberényi Magyar Királyi Tanítóképző alapításának körülményei" c. írásában. Korhű képet kapunk az 1917. október 11-én történő hivatalos megnyitás körülményeiről, az első tantestület megalakulásáról, az akkori növendékek statisztikai adatairól, a képzés egyéb feltételeinek alakulásáról.
A periodika történeti vonalát képviseli még Balla Ferenc, aki a leghíresebb Jászapátira kitelepítettről, Rakovszky Ivánról, egykori kultuszminiszterről ír. Wirth István pedig történeti munkájában akár politológiai tükröt is tarthat elénk, mert tanulmányának a címe: Saját törvények alapján (Becsületbeli ügyek és politika küzdelmek) Jászberényben.
Fábiánné dr. Kocsis Lenke: „A tanulás pedagógiája és a pedagógia tanulása" c. tanulmánya kapcsán egy kicsit előre ugrunk az időben. A közoktatásban tapasztalható reformok, az 1970-es évektől kezdődően azt közvetítik a tantervek, hogy egyre inkább az egész életen át tartó tanulást magalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése, a tanulóközpontú tanulási folyamat szervezése az elfogadott és kívánatos irány. A szemléletváltás eredményeképpen a hangsúly nem a tanulásra, hanem a tanításra kerül.
Barkó Endre Az iskolák (kisiskolák) működési sajátosságairól és fejlesztésük lehetőségeiről ír. Tanulmányának olvasásakor egy könyvcím jutott eszembe: a jövő biztosabb, mint a múlt, írja Morel Gyula, jezsuita szociológus. A hivatkozott szerző elmélete szerint a helyes döntést társadalmi-gazdasági-területi és egyéb erőforrásaink felhasználása határozza meg. Nos, különösen igaz lehet ez a megállapítás a rendszerváltás hosszú évtizedének Magyarországán, ahol a kistelepülések társadalma nem tartozik az átmenet korának nyertesei közé. Az iskolával kapcsolatos változások ugyanis minden korban, minden társadalmi alakulatban szoros összefüggést mutatnak a társadalom egészének alakulásával.
Jász Krisztina tanulmányában közpolitikai, területfejlesztési kérdéseket vet fel. Az iskolák működését befolyásoló körülményeket vizsgálva arra keresi a válasz, hogy Jász - Nagykun - Szolnok megye oktatási intézményei önállóan vagy társulásban működve szolgálják-e jobban a kistérség és a település közönségét.
Lóczi Márta: „A sporttevékenység emocionális és feszültségoldó hatásainak vizsgálata" című kutatásában tanítójelölteket vizsgált. A kutatása során újraértelmezhető az a klasszikus mondás, amely szerint ,,ép testben ép lélek". A képzés során, a testnevelési műveltségi területet választó, aktív mozgástevékenységet végzők önbizalma, vezetői-irányítói képessége messze kimagaslóbb az inaktív hallgatókhoz képest.
Palláné Szénási Magdolna: „Klasszikus német mesék az idegen nyelvoktatásban és az európai dimenzióban" című tanulmánya erősíti korunk szellemét, a multikulturalizmust. A szerző azt emeli ki, hogy az alsó tagozatos oktatásban a mesék alkalmazása során számos lehetőség nyílik az európai dimenzió szellemében való munkára és a korszerű interdiszciplináris szemlélet kialakítására.
Koltay Tibor: „A könyvtáros képzés és az információs műveltség" munkája kapcsán egy átfogó fogalmat tesz nagyító alá. Információsan művelt az, aki felismeri, hogy mikor van szüksége információra, aki megtanulta, hogyan kell tanulni. Írásában olvashatunk információs szükségletről, az információ megszerzésének módjáról, a megszerzett információ hatékony felhasználásáról.
Baráth Lászó - Patai Ilona írásában a szlovákiai magyar tanító és tanárképzés területén tapasztalható változások, kihívások, jelenkori feladataiba vezeti be az olvasót. Andor Edit tanulmányában a magyarországi művészeti iskolák jelentőségét, személyiségformáló erejét, közösségi érzések erősítését jelentő szerepét hangsúlyozza. Szűcs János munkájában napjaink allergiás megbetegedésével kapcsolatosan, a távérzékelés nyújtotta lehetőségeket ismerteti.
Szarvák Tibor az Alföld jellegzetességeiről, a kreatív osztály fogalmáról a tudás és az információ felhasználásáról, értelmezéséről ír tanulmányában. Hangsúlyozza, hogy a kreativitás, az elméleti tudás gyakorlatban történő alkalmazása központi kérdés napjainkban. A kreatív társadalmi osztály innovációs feladatai felértékelődtek, az elvárás velük szemben, hogy „értelmes új formákat hozzanak létre". További gondolatokat olvashatunk arra vonatkozóan, hogy az Alföldön hogyan kell a meglévő erőforrásokat koncentrálni annak érdekében, hogy a kreatív osztály előidézze e térség gazdasági fejlettségét.
Simig László az új kereskedelmi formát, a Plázát, a megváltozott vásárlási szokások társadalmi térré változott színtereként mutatja be. A közgazdász szerző a virtuális világ mesterségesen csillogó világában mozgó emberre leselkedő veszélyekre is felhívja a figyelmet.
Varró Ferencné az élethosszig tartó tanulás témakörében vázolja elénk a XXI. század tanulási kultúrája feltételeinek megteremtését. A life long learning jelentőségét az egyéni életút kialakításában, a szabad választás lehetőségének biztosításában látja, mely a tudásalapú társadalom legnagyobb kihívása.