A Magyar Regionális Tudományi Társaság Vándorgyűlése
A SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara adott otthont december 11-12-ig a Magyar Tudományos Akadémiával szoros szakmai kapcsolatot ápoló Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. Vándorgyűlésének.
DR. NAGY HENRIETTA
egyetemi adjunktus GTK RGVI
A társaság által évente az ország más-más egyetemvárosában szervezett vándorgyűlések lehetőséget nyújtanak a regionalizmussal és a regionális gazdaságfejlesztés aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatos tapasztalatok megvitatására a témával foglalkozó szakemberek és érdeklődők számára.
Pécs, Nyíregyháza, Sopron, Szeged és Miskolc után 2008-ban Gödöllő kapta a megtiszteltetést, hogy megszervezze a soron következő vándorgyűlést Új elemek a vidékfejlesztésben címmel. Bátran kijelenthetjük, hogy a Szent István Egyetem ezzel ténylegesen is az ország regionális tudományokkal foglalkozó nagy egyetemeinek, tudományos műhelyeinek sorába lépett, hiszen a regionális tudomány legnagyobb hazai szakmai szervezete vándorgyűlésének adhatott otthont, melyre határon innen és túlról is érkeztek vendégek.
A több mint 100 résztvevő a rendezvény első napján, a plenáris ülésen az agrár- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos aktuális kérdésekre Gráf József, földművelésügyi- és vidékfejlesztési minisztertől kaphatott választ. Ezen kívül az előadók - köztük Glatz Ferenc, az Akadémia korábbi elnöke - foglalkoztak még a magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásaival, a területi egyenlőtlenségekkel, a vidéki területeket vizsgáló tudományok kérdéseivel, illetve a romániai vidékfejlesztés dilemmáival is. Villányi László egyetemi tanár, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja, nemcsak házigazdaként volt jelen a vándorgyűlésen, hanem az átalakuló élelmiszergazdaság főbb területi, társadalmi, környezeti összefüggéseiről is előadást tartott a plenáris ülésen.
Mint kifejtette, a multifunkcionális mezőgazdaságnak kétféle feladatot kell ellátnia. Az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatokat, melyek az élelmiszerek előállításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint a termelési körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúra-feladatokat. A jövőben nem beszélhetünk külön-külön élelmiszer- vagy takarmánytermelésről, energianövény vagy ipari alapanyag termelésről, hanem általános értelemben vett biomassza termelésről van szó. A társadalmi, gazdasági, környezeti igények alapján döntjük el, milyen hasznosítási irányokat választhatunk és ezt milyen arányokban valósítjuk meg. Lényegében ezen össze-függésrendszer mentén értelmezhető csak világosan az átalakulóban lévő mezőgazdaság és élelmiszertermelés társadalmi és környezeti felelőssége.
A vándorgyűlés második napján 6 szekcióban folytatódott a tudományos tanácskozás előadásokkal, szakmai vitákkal a területi egyenlőtlenségek, a humán erőforrás, a térinformatika, az agrár- és vidékfejlesztés, a város-vidék kapcsolatok és a vidéki fejlődés történelmi fordulópontjai témakörökben.
A szakmai programokon kívül a GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetének oktatói és kutatói poszter szekción is bemutatták a regionális tudományterületen végzett eddigi tevékenységüket. Az intézet dolgozói 15 éve egyre bővülő létszámmal, töretlen szakmai elhivatottsággal végzik oktatói és kutatói tevékenységüket egyre szélesebb hallgató kör számára a regionális gazdaságfejlesztés és vidékfejlesztés területein. Ennek köszönhetően már Gödöllőn is működik a Bologna-folyamatnak megfelelő alapképzés- és mesterképzés a regionális- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó szakokon, s az egyetemen lehetőség van a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására is.