Diskurzus – a Pedagógiai Kar kiadványa

Az évente megjelenő periodika a tudomány és a művészet köréből közöl írásokat. A kötet ezúttal az inter- és multikulturalitás értelmezésének különböző szempontú feldolgozásait tartalmazza négy tematikai egységben.

VIRÁGNÉ HORVÁTH ERZSÉBET

A Problémafelvetésben Poór Zoltán a pedagógiai multikulturalitás és multikulturális pedagógia széles körű és szűkített értelmezésével foglalkozik. Üzenet értékű gondolata az, hogy a multikulturális nevelés a „közösségi és a társadalmi béke, békesség, nyugalom záloga” lehet.

A Nevelés és módszer című szerkezeti egységben a kultúraköziség metszetei tárulnak fel a francia és a német pedagógiai kölcsönhatás 19-20. sz-i jelenségeiben (Katja Grundig de Vazquez); az élethosszig tartó oktatási és nevelési folyamatokban (Gabriela Kelemen); a felső tagozatos tanulók szorongásaiban (Kós Nóra); a tanulási orientációban motivációként szereplő differenciálás szempontjaiban (Lestyán Erzsébet). A tehetségkutatásban szerepet játszó Joomla mint dinamikus portál és tartalomkezelő rendszer kerül előtérbe (Szabóné Balogh Ágota). A valószínűségszámítás alsó tagozatos bevezetése is a fejlesztés hatékony eljárása lehet (Bontovics Ignác).

A Nyelv és irodalom című fejezet a tradíció és a modernitás különböző interkulturális értékeire irányítja a figyelmet. Az interkulturális kompetenciák kialakításában az etnocentrikus felfogás szempontja kelt figyelmet (Sipos Lászlóné). Az alsó tagozatos olvasókönyvek interkulturális megközelítésének lehetőségeit bizonyítja a rendelkezésre álló olvasmányok bemutatása. A dolgozatíró megállapítja, hogy interkulturális kompetencia interkulturális neveléssel fejleszthető (Katona Krisztina). Az interkulturalitás sajátos értelmezése jelenik meg a magyar lírai hexameter kétarcúságát reprezentáló írásban (Szarka Péter). A tradíció éltető ereje nyer értelmet, egy határontúli szemléleti keretben, a szabadkai tanítóképzés történetében (Káich Katalin). A hagyomány és szimbolikus formák sajátos identitásértékként kerülnek bemutatásra a következő dolgozatban (Szabó Julianna). Az interkulturalitás a polifonikus regény relációiban mint egyetemes, létezésünket átható jelenség nyer értelmet a Závada-regény elemzésében (Virágné Horváth Erzsébet).

Az Egészségkultúra tematikájú egységben a különbözőség és az azonosság kezelésére és interferenciáira kapunk példákat: a sajátos nevelési igényű gyermekek testi és motoros fejlettségének kutatási eredményeiben (Gaál Sándorné); a roma és nem roma tanulók táplálkozási szokásaiban (Bajomi Éva). A népegészségügyi kérdések dualizmuskori történetének fejezetében a múlt s a jelen hasonló kérdései kapcsolódnak össze (Kovács Krisztina).

Lipcsei Imre dékán bevezető gondolatai fejezik ki az inter- és multikulturalitás sokféle lehetőségét: „Érték, mely a kulturális kohézió és sokszínűség egyidejűségében hat”. Ezt kívánta reprezentálni az is, hogy Arad, Beregszász, Duisburg-Essen, Losonc, Nagyvárad és Szabadka felsőoktatási intézményeinek oktatói a kari Magyar Tudomány Ünnepén részt vettek, s néhányan írásaikkal is gazdagították kötetünket.

Reméljük, ismertetőnk felkeltette a tanulmánykötet s a Pedagógiai Kar iránti érdeklődést!