Konferencia- és kiadványsorozat a Pedagógiai Karon a 18–19. század eszmetörténetéről
GURKA DEZSŐ
főiskolai docens, Pedagógiai Kar
Nemrégiben látott napvilágot a Gondolat Kiadónál A romantika terei. Az irodalom, a művészetek és a tudományok intézményei a romantika korában című tanulmánykötet, amely az előző évben megrendezett azonos című konferencia anyagát tartalmazza. A Gurka Dezső szerkesztésében megjelent kötet kiadását a Pedagógiai Kar Művészeti és Tudományos Bizottsága támogatta. A korábbi szakmai eszmecsere előadásai nyomán készült írások publikálásával párhuzamosan, 2009. kora nyarán került sor Szarvason a Göttingen dimenziói. A göttingeni egyetem szerepe a szaktudományok kialakulásában című konferenciára. Ezzel második részéhez érkezett az a sorozat, amely a kurrens tudományfilozófiai-tudománytörténeti megközelítésekre támaszkodva kívánja nyomon követni a szaktudományok történetének 18-19. századi fejleményeit. Az eddigiekben elhangzott előadások a romantika korának tudományai mellett a korabeli filozófia, irodalom és képzőművészetek korspecifikus jelenségeit vizsgálták.
Az idei, április 24-én megrendezett konferenciánk - Sipos Lászlóné dékánhelyettes megnyitóbeszédét és Sári László főiskolai tanár ismertetőjét követően - Békés Vera (MTA Filozófiai Kutatóintézet) előadásával kezdődött, akinek kutatásai nyomán ma már széleskörűen Göttinga-paradigmaként tartja számon a szakirodalom a Georgia Augusta Egyetem kiterjedt és karakterisztikus hatásait, majd Tóth Tamás (SZIE GTK) vonta meg az utóbbi két évszázadi egyetemfejlődési tendenciáinak mérlegét. Az egyes tudománytörténeti vonatkozások Martinás Katalinnak (ELTE TTK) a göttingeni női fizikusokról és matematikusokról, Krász Lillának (ELTE BTK) a magyar orvosképzés német mintáiról, Both Máriának (AVKF) a hazai geológia és botanika kialakulásáról tartott előadásai képviselték, Balogh Piroska (ELTE BTK) pedig a göttingeni és a hazai klasszika filológia fejlődésének kölcsönösségeit tárta fel. Somhegyi Zoltán művészettörténész (BMGE) a szobrászat és az irodalom kapcsolatát mutatta be a romantikus alkotók munkásságában, míg Szilvássy Orsolya (SZIE
PK) a göttingeni tudáseszmény hatására átalakuló utazási irodalom posztmodern recepcióját elemezte Umberto Eco egyik regényében. Gyenge Zoltán (SZTE BTK) a schellingi Szabadságirat megjelenésének bicentenáriuma kapcsán méltatta a mű jelentőségét az európai filozófiai tradícióban, Gurka Dezső (SZIE PK) a göttingeni hatásokat közvetítő rasszvita szerepét taglalta a kanti filozófiában, Mester Béla (MTA Filozófiai Kutatóintézet) pedig a nagy königsbergi filozófus magyarországi recepciójának sajátosságaira világított rá.
Az előadásokat követően - a rendelkezésre álló szűk időkeretek dacára is - termékeny vita bontakozott ki, ami a tanácskozás multidiszciplináris jellegéből adódóan kölcsönös szakmai tapasztalatokkal járt. Az előadások, a kérdések és a hozzászólások kiemelték a Georgia Augusta egykori professzorainak holisztikus látásmódját, s a különböző tudományterületek bemutatása nyomán mind láthatóbbá vált az a jelenség, hogy a diszciplinák későbbi megújítói gyakorta keresték az általuk képviselt fordulat előzményeit és mintáit a göttingeni tudáseszményben. Konferenciánk vendégeként, és a szakmai diskurzus résztvevőjeként köszönthettük Fehér Mártát, a BMGE tudománytörténeti doktori iskolájának vezetőjét, az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottságának alelnökét. Az irodalomtörténeti aspektus jelenlétét Fórizs Gergely (MTA Irodalomtudományi Intézet) hozzászólásai nyomatékosították.
A pénteki nap és a specifikus tematika ellenére, ha nem is túl nagy számban, folyamatosan jelen voltak a hallgatók, s néhány mindvégig kitartó kecskeméti középiskolással is kiegészült a konferenciánk közönsége. A szakmai program feszes ritmusát a Vajda Péter Gimnázium muzeális könyvtárának meglátogatása és a göttingeni nyomtatványaikból készült kiállítás megtekintése, végül pedig a Bolza-kastélyban tartott állófogadás oldotta. Reményeink szerint 2010 tavaszán újabb, szintén a 18-19. század eszmetörténetével foglalkozó konferenciára kerül majd sor.
