Megújul a gödöllői botanikus kert
Az egyetem helyi védettséget élvező gödöllői botanikus kertje 89 millió forint támogatást nyert a Közép-magyarországi Operatív Program pályázatán. A vissza nem térítendő összegből 2010 nyaráig a kert növénygyűjteménye több száz fajjal gyarapszik, élőhelyei két homoki társulással gazdagodnak és megújulnak a meglévő élőhelyei. A Föld Napja alkalmából április 23-án a botanikus kert erdei iskolájában ismertették a rekonstrukció programját, tanösvényt nyitottak meg és vetélkedőt rendeztek középiskolások számára.
A megjelenteket dr. Hornok László rektorhelyettes, dr. Csányi Sándor, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja és dr. Krassay László alpolgármester köszöntötte. Dr. Szerdahelyi Tibor a botanikus kert történetét ismertette, dr. Czóbel Szilárd a Föld Napjáról osztotta meg gondolatait a közönséggel. Az érdeklődők megtekintették a globális klímaváltozás növényzetre gyakorolt hatásait vizsgáló növényökológiai kutatóállomást.
A Szent István Egyetem 4,3 hektáros botanikus kertjét 1959-ben alakították ki. Az évtizedek alatt összegyűjtött növényanyag részben magcseréből származó magvetésből, részben kiszállásokon gyűjtött fajokból származik. Az 1960-as évek elejére egy jól megtervezett, kellő szakmai tudással és gondossággal kivitelezett, alapvetően az agrároktatást szolgáló, a kutatást laboratóriumi háttérrel és kísérleti területtel segítő botanikus kert jött létre.
A kert bemutató és kísérleti területét egy magasra nőtt hamisciprus fasor választja el az erdőtől. Ez az erdőfolt a kert egyetlen területe, ahol megmaradt az egykor a Gödöllői dombvidékre jellemző eredeti, értékes növényközösség. Ez az erdőállomány a Gödöllői-dombságon előforduló unikális és fokozottan veszélyeztetett gyertyánelegyes mezei juharos-tölgyes növénytársulás egyik utolsó foltja.
A 60-as évek elején kialakított oktatóparcellákban a legfontosabb ipari, mezőgazdasági és kertészeti növényeket, valamint fűszer- és gyógynövényeket mutatják be. A vízi, mocsári és lápi növények számára több mesterséges vizes élőhely épült, melyekben számos, ezen élőhely-típusokra jellemző ritka és védett növényfaj figyelhető meg. A kör alakú tó északkeleti oldalán található a rendszertani gyűjtemény, a Soó-féle fejlődéstörténeti rendszernek megfelelően ágazatok és ezen belül családok szerint.
Jelenleg a kertben mintegy 700 növényfaj él, mely magában foglalja a botanikai és a mezőgazdasági gyűjteményt is. A növényfajok közül mintegy 300 gyógynövényként is ismert. A kert bejárata melletti sekély vizű tavacska közelében két kisebb sziklakert jellegű folton páfrányok, néhány ritka, magashegységi növény és árnyékkedvelő faj kapott helyet.
A kert területén működik 1993 óta dr. Tuba Zoltán professzor vezetésével a globális klímaváltozás növényzetre gyakorolt hatását hosszú távon figyelemmel kísérő növényökológiai kutatóállomás. Azt vizsgálják, hogy a magasabb széndioxid tartalmú levegő milyen hatást gyakorol a növényzet fejlődésére.
Balázs Gusztáv felvételei
