Druzssztvo-ból szövetkezetbe – Beszélgetés Matyó László mezőgazdasági gépészmérnökkel
- Egyetemünkön lényegében az agrár-rendszerváltással párhuzamosan folyik kutatói igénnyel és megalapozottsággal ennek a nagy fordulatnak a tantárgyszerű feldolgozása ,,Agrárátalakulás Kelet-Európában" címmel. Hallgatóink e témakörből készített munkáikkal eredményesen szerepeltek, mint szakdolgozók sikeresek voltak TDK-rendezvényeken, de külföldön is. (Lengyelországból pl. négy különdíjjal tértek haza.) Kíváncsian követjük a szomszédos országokban e téren történteket szakirodalom, nemzetközi szimpóziumok, helyszíni tanulmányi utak stb. révén. Örülünk, hogy módot ad rá, hogy ezúttal Szlovákia agrárviszonyairól érdeklődjünk. Annál inkább, mert ismereteink szerint, Ön a SZIE-vel szakmai partnerségben lévő nyitrai egyetemen szerzett mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát, jelenleg Nyitra megyei gazdaság, az oroszkai szövetkezet (Pol'nohospodárske druzssztvo OROSZKA) elnöke. S ha szóba hozhatom, az ifj. Matyó László egyetemünk hallgatója.
RÉTI L. LÁSZLÓ
- Szeretem nyitott szemmel járni a „külföldet".
- Mi - ezúttal - inkább az otthoni tapasztalatairól „faggatnánk".
- Önök már bemutattak. Családommal a Nyitra megyei, a Lévai járásban levő, a Zselízi körzetben, a Garam folyó mentén található Oroszkán élek, az ottani mezőgazdasági termelőszövetkezetet irányítom, arányos részben tulajdonlom.
- Mezőgazdasági termelőszövetkezetet mondott?
- Igen, persze hozzá kell tennem, hogy szövetkezetünk új típusú gazdaság, a tulajdonosok szövetkezete. Gyökerei 1955-ig nyúlnak, közvetlen előde „Virágzás" (Rozkvet) elnevezéssel, 1975-ben, 7 szomszédos falu szövetkezetének egyesítésével alakult meg (a kelet-európai szocialista országokban akkor dívott, a gazdaságosságot jórészt gigantomániával helyettesíthetőnek hitt felfogás szerint.) Anélkül, hogy ezt a koncentrációs jelenséget elemezném, fontosnak tartom megjegyezni, éppen mint tanulságot, a központosítás - számos okból - igencsak drágának bizonyult. Tudom, Magyarországon is ismert volt a szimptóma: sok pénzt emésztettek fel pl. a különféle üzemen belüli szállítások, általában a logisztika. Nem is volt kérdés, ezt az állapotot már csak a gazdasági racionalitás szempontjából sem lehetett fenntartani. De hát erről szólt maga a rendszerváltás. Minden, ami voluntarista módon jött létre, és nem állta ki a piac kritikáját, szétesett.
- Ha lehet, kapcsoljunk vissza az oroszkai szövetkezethez!
- Múlt nélkül nem érthető a jelen, így hát kénytelen vagyok legalább utalni rá, hogy az oroszkai szövetkezetnek is megvan a maga geneológiája, nem az égből pottyant. Amúgy meg igen tanulságos, rögvest felismerhetők rajta a kelet-európai jegyek, s persze a maga konkrétságai folytán a transzformáció szlovákiai specifikumai is.
- A követhetőség kedvéért kérdezzük, mi volt ennek, az Ön által geneológiai folyamatnak nevezett átalakulási periódusnak a forgáspontja?
- Mint egész Kelet-Európában, a dolgok lényege a magántulajdon újragyökereztetése volt. A mezőgazdaságban is. Ez volt a közös feladat. Az, ahogyan csinálták, csináltuk, vagyis a módszere volt a sajátos.
- S hogy csinálták önök?
- Rendeztük a tagok vagyoni részesedését, meghatároztuk ennek kritériumait. Definiáltuk a vagyon szerkezetét, s e szerint a belőle való részesedés százalékos arányait (a föld 50%-kal, a közösbe vitt ingóságok 30%-kal, a szövetkezetben ledolgozott idő 20%-kal szerepelt.)
- Mi lett a sorsa a nagy értékű gépeknek, berendezéseknek, melyek amúgy is egy korábbi, más léptékű gazdaságra voltak méretezve?
- Számos szempontot kellett figyelembe vennünk. Olyan módszert találnunk, ami megfelelt az igazságosság etikai, s egyben a gazdálkodás ökonómiai szempontjainak is. Egyszóval valamennyi 7 „utódszövetkezet" részesedett az eszközparkból. Mondhatom, ebben a vetületben vizsgálódva, az „utódgazdaságok" mindegyike esélyt kapott a talpon maradásra. Megállapodtunk a nagyteljesítményű gépek használatának mikéntjében is. Egy szóval elkerültük a felesleges, irracionális perpatvarokat, s az így rendszerint előálló vagyon- és eszközvesztést.
- Mi jellemezte, úgy is kérdezhetnénk, mennyire volt biztató a mezőgazdaság piaci környezete?
- A '90-es években, de még az ezredfordulón is, kedvezőtlen volt a termelők számára az agrárpiac. Alacsonyan álltak a terményárak, nyereséget csak kiemelkedő terméshozamokkal lehetett elérni. Az állattartás (baromfi, sertés, szarvasmarha) ráfizetéses volt, ezt az ágazatot sok helyütt fel is számolták. Természetesen így történt Nyitra megyében is, amely a szlovák mezőgazdaság 2006-os bevételéből (a mondott évben), miként tradicionálisan is, 33%-ban részesedett.
1. sz. táblázat A vállalatok és az információ-beszolgáltatásra kötelezett magángazdák mezőgazdasági termékekből származó 2006-os bevétele Szlovákia megyéi szerinti felosztásban
Megye |
mg. term. származó bevétel (millió SK) |
mg. term. származó bevétel aránya (%) |
Pozsony |
2246 |
5,4 |
Nagyszombat |
9005 |
21,8 |
Trencsény |
3865 |
9,4 |
Nyitra |
13605 |
33,0 |
Zsolna |
2302 |
5,6 |
Besztercebánya |
4000 |
9,7 |
Eperjes |
2721 |
6,6 |
Kassa |
3520 |
8,5 |
Szlovákia |
41264 |
100,0 |
Más tekintetben, meg kell mondjam, a mezőgazdaság részesedése a hazai bruttó nemzeti össztermékből, az 1998-ban volt 3,5%-ról 2006-ra 4,21%-ra nőtt, miközben az ágazatban a foglalkoztatottak aránya - kelet-európai összehasonlításban is lassulónak tűnő ütemben - 5,10%-ról 4,36%-ra esett.
2. sz. táblázat A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből és a foglalkoztatás alakulása Szlovákiában
Év |
1998 |
2000 |
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
GDP (%) |
3,50 |
3,22 |
4,01 |
3,85 |
4,14 |
4,44 |
4,21 |
Foglalkoztatottság (%) |
5,10 |
5,86 |
5,69 |
5,43 |
4,93 |
4,57 |
4,36 |
Bonyolult összefüggések eredménye, hogy a szlovák mezőgazdaság nyereségmutatója az 1998-ban volt 1,5 milliárd Sk veszteséggel szemben először 2006-ban mutat nyereséget: 1,3 milliárd Sk-t. Legalább ennyire feltűnő, hogy 1998-ban a mezőgazdasági vállalkozások csupán 54%-a volt nyereséges, de ez a mutató 2006-ra már 80%-ot tett ki.
3. sz. táblázat A mezőgazdaság eredményesség-mutatói Szlovákiában
Év |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
2002 |
2003 |
2004 |
2005 |
2006 |
Mezőgazdaság eredményessége (milliárd SK) |
-1,5 |
-2,0 |
-0,6 |
0,6 |
0,5 |
-2,5 |
1,0 |
-0,3 |
1,3 |
Nyereséges vállalkozások |
54 |
52 |
53 |
72 |
74 |
51 |
83 |
75 |
80 |
- Szlovákia az EU tagja. Az Unióban az agrártermékek piacán is erős a verseny. A visegrádi országok közötti együttműködést is inkább a rivalizálás jellemzi. Átalakulóban van az agrártámogatási rendszer. Egy szóval minden forrong, változik. Milyen hatással van ez a szlovák mezőgazdaságra?
- Had legyek konkrét! A magunk példáján illusztrálnám, mit is jelent az EU tagság. Köztudott, hogy a „nyugati" gazdaságok - úgymond - túlgépesítettek, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból. Széles körben tudott, hogy amíg Ausztriában 164 ha és Hollandiában 223 ha megművelhető terület jut egy új traktorra, addig Szlovákiában 2952 ha. Korszerűtlen technikával a „sorban nem vagyunk". A műszaki fejlesztés nem csak felismerés, hanem kényszer is. Ami tehát minket illet: pályázat segítségével 2006-ban sikerült egy John Deere 6920 típusú traktorra és egy korszerű ekére szert tenni 50%-os önerőből és 50%-os támogatással. Zárójelben jegyzem meg, a támogatási rendszert folyamatosan korrigálják.
- Már-már szakmai közhellyé vált, hogy az EU-ban nem az agrárvállalkozók, hanem az állami támogatások versenye folyik. Érdemes lenne hát egy pillantást vetni a szlovák gyakorlatra!
- Nálunk, mármint a szlovák költségvetésben, az agrártámogatások bizonyos prioritás élveznek; ez 2007-ben 70%-ot, 2008-ban pedig ugyancsak a maximális 80%-ot érte el.
4. számú táblázat Az állami támogatások mértéke Szlovákiában az EU csatlakozás óta (2004-2008)
Év |
Állami költségvetésből |
Tényleges támogatás mértéke |
Maximálisan adható |
2004 |
2,5 milliárd Sk |
53,1 % |
55% |
2005 |
1,8 milliárd Sk |
53,55 % |
60% |
2006 |
l,5 milliárd Sk |
54% |
65% |
2007 |
4,4 milliárd Sk |
70 % |
70% |
2008 |
3,8 milliárd Sk |
80 % |
80% |
Az alágazatokat nézve 2008-ban az állattenyésztés támogatás-részesedése a legkiemelkedőbb (mintegy reflexióként az ezredforduló állattartás mizériájára). További intézkedés volt, hogy miközben bővült az állami támogatást igénylők száma, azzal együtt a tényleges támogatások koronaösszege (2,9 milliárd Sk-val), a földterület után kapható támogatás némileg csökkent, és z nem is feltétlenül jár minden megművelhető terület után. Továbbá, brüsszeli javaslat szerint a jövőben a nagy(obb) gazdaságok kevesebb támogatást kapnak. Aki eddig 300.000 eurót kapott, 45%-kal; aki 200.000 eurót, az 25%-kal; aki pedig 100.000 euró és 200.000 euró közötti támogatást kapott, az 10%-kal számíthat kevesebbre.
5. számú táblázat Agrártámogatások Szlovákiában
Év |
Igényl. száma |
EU támogatás (Sk/ha) |
Állami tám. (Sk/ha) |
2004 |
12399 |
1768 |
1764 |
2005 |
13832 |
2099 |
2717 |
2006 |
14504 |
2459 |
2192 |
2007 |
15353 |
2553 |
1938 |
- És jó lesz ez önöknek?
- Amikor beléptünk az EU-ba, tudtuk, a szabályokat nem mi, hanem a piaci erőviszonyok alakítják. Marad hát, hogy kapaszkodnunk kell. Egyéb iránt pedig Szlovákiában egy átlagos agrárvállalkozás kb. 1200 ha-t művel meg. Ez a szám magasan felülmúlja az európai átlagot. Had tegyem hozzá, a vetésszerkezet valamennyi eleme sem részesülhet támogatásban. Ezért például szövetkezetünk a cukorrépára vagy a mákra nem is vehetett igénybe föld alapú támogatást, amely forma amúgy is csökkenő tendenciát mutat.
- Már többször szóba kerültek a különböző típusú agrárvállalkozások. Egészében milyen jellemzőit emelné ki - tulajdonjogi szempontból - a szlovák agrárvállalkozási struktúrának?
- A nagyságrendek és az arányok érzékeltetésére előbb meg kell említenem, hogy Szlovákiában a szántóterületek nagysága kb. 1,5 millió ha. A „hazai magánvállalkozások" száma 67.722, a „szövetkezeteké" 603, az „önkormányzati vállalatoké" 43, a „nemzetközi, többségében magánjellegű vállalatoké" 57, a „külföldi tulajdonú vállalatoké" 30, az „állami vállalatoké" 18, „az egyházi, vagy politikai párt tulajdonában lévő vállalatoké" pedig ugyancsak 18 volt.
Anélkül, hogy közelebb mennék ehhez a tárgykörhöz, azt mondhatom tehát, hogy legszembetűnőbb a hazai magánvállalkozások dominanciája és jelentős a szövetkezetek pozíciója. Az ennél persze gazdagabb tulajdonjogi koloratúra megerősíti az alapvető változást: Szlovákia mezőgazdasága a tulajdonviszonyok tekintetében vitathatatlanul piacgazdasági pályára állt. A termelés megindításához természetesen, még számos, itt nem tárgyalt, ökonómiai, agronómiai, agrotechnikai stb. feladat számbavételére van szükség. Mindent megteszünk, hogy boldoguljunk. A többi, „ostatne je rec Pána boha" - az Isten dolga.
A riportban közölt táblázatok, adatok forrása: Statisticky urad Slovenskej Republiky Regionálna potravinárska komora. Levice Zelená správa. (1999-2006.)