Csúcstechnológiák találkozása: Molekuláris bionika
A hazai felsőoktatás ígéretes fejleményéről tartottak sajtótájékoztatót július 3-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán. 2008-tól molekuláris bionikus szakemberek képzése kezdődik Budapesten a Semmelweis Egyetem és a PPKE együttműködésében, a Debreceni Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen. Az alapszakhoz mesterképzések is kapcsolódnak.
RADÓ GÁBOR
A szakon a mérnöki-informatikai tudományok kapcsolódnak az élettudományokkal; az új képzést a fejlődéssel együtt járó szükségletek hívták életre. Az orvostudományban és a gyógyításban napjainkra már olyan termékek és szolgáltatások érték el a mindennapi gyakorlatot, mint a chipen történő vérkép-elemzés, a gén-chipek alkalmazása, hallássérültek számára a cochlea-protézis, a személyre szabott gyógyszerek, a testbe ültetett gyógyszeradagolók és a háromdimenziós orvos-diagnosztikai képalkotók (CT, MR, PET).
Ahhoz, hogy ezek az eszközök, műszerek, berendezések és eljárások létrejöhessenek és elterjedjenek az alkalmazásban, új szakon új képzésre van szükség. Ez a folyamat az Amerikai Egyesült Államokban már megindult, Európában pedig a londoni Imperial College-ban és nálunk, Magyarországon kezdődik meg.
A molekuláris bionika döntően négy szakterületet fog egybe. Ezek a molekuláris biológia, a mikro-nano méretű elektromágnesség és optika, a számítástechnika, továbbá az idegtudományok és a genetika. Dr. Roska Tamás akadémikus kiemelte: a ma még multidiszciplináris szakterület néhány év múlva önálló diszciplinává válik.
Dr. Szendrő Péter egyetemi tanár, aki rektori tanácsadóként megbízatást tölt be az SZTE Mérnöki Karán is, arra hívta fel a figyelmet, hogy még időben vagyunk és meg is őrizhetjük ezt az előnyt, hiszen Magyarország a képzés beindításával Európában most az élen jár ezen a területen. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: újszerű szemléletre van szükség, amikor az „élettelen tudomány" és az „élettudomány" összeér. A jövőt a nanotechnológia jelenti; a nanoterápiát az élő szervezettel való dialógusként foghatjuk fel. A molekuláris bionika hazai oktatásában biztatók a kilátások; minderre garancia a kiváló szellemi bázissal rendelkező egyetemek együttműködése. Erre az együttműködésre azonban a felsőoktatás más területein is szükség van; a tudásbázist mobilizálni kell.
