Passzívházak

Passzívház. Korábban idegenül hangzott ez a szó, ma már egyre többet lehet hallani és olvasni róla. Az energiaínséges időkben az erőfeszítések fő iránya az, hogy hogyan lehet olcsóbban energiához jutni, a meglévő fosszilis energiaforrásokat hogyan lehet hatékonyabban, jobb hatásfokkal és alacsonyabb költségráfordítással épületeink fűtésére felhasználni. Ezt a gondolatmenetet kell elfelejteni, mivel a passzívházak koncepciója homlokegyenesen ellenkező logikával került kidolgozásra.

BENÉCS JÓZSEF

okl.gépészmérnök

Miért nem építünk több passzívházat?

Az egyik válasz: amíg az épületek tervezése során az elsődleges szempont a megjelenés, a látvány, az épületenergetika alárendelt szerepet játszik, addig semmi nem változik. Amíg a legtöbb felsőoktatási intézmény építészképzésében nem kötelező tantárgy az épületenergetika, és az építészek többsége 2007-ben is „lesajnálja" ezeket az ismereteket, addig semmi nem változik.

A másik válasz: a passzívház drága. Igaz, ha csupán a beruházási költségekkel számolunk. És mennyivel lesz drágább a passzívház? Tervezője és kivitelezője válogatja. De ha összeadjuk a fűtési rendszer, a gázbekötés és a kémény kivitelezési költségeit és ezeket nem építjük be a passzívházunkba, már több mint a felét megtakarítottuk a különleges kivitelezés költségeinek. Ha pedig nem csak a beruházás költségeivel számolunk, de a jövőbe nézünk, függetlenítjük magunkat a folyamatosan növekvő fosszilis energiaáraktól és jelentős üzemeltetési költséget tudunk megtakarítani.

Hogyan csinálják mások?

Németországban 1974 óta dr. Wolfgang Feist folyamatosan fejleszti tudóscsapatával a passzívház technológiát. Ennek lényege, hogy energetikai szempontok alapján kezdik meg az épülettervezést és a megjelenést, kialakítást és minden egyebet a speciális energetikai megfontolásnak rendelnek alá. Az alapelv: az épületben már bent lévő és az életvitelünk során keletkező hőenergiát minden lehetséges eszközzel bent kell tartani az épületben, még a legnagyobb téli hidegben is! Ha nincs hőveszteség, akkor a hőveszteségek pótlására, azaz fűtőberendezésekre sincs szükség!

Az elmúlt 32 év során a darmstadti kutatóintézetben meghatározták azokat az irányelveket, amelyek betartása esetén egy passzívház a szokásos fűtőberendezések nélkül üzemeltethető, természetesen a belső ideális 20-22 °C léghőmérséklet mellett, téli mínusz 20 °C külső léghőmérséklet esetén is. Ezek közül lássunk néhányat:

- a szellőztető levegő energiatartalmának megőrzése (épületben való benntartása) érdekében gépi szellőztetés kerül beépítésre, amely gondoskodik a távozó elhasznált levegő hőjének visszanyeréséről.

- a kivitelezés során különös gondot fordítanak a megfelelő hőtechnikai tulajdonsággal rendelkező épületszerkezetek megválasztására: a passzívházat határoló szerkezetek rétegrendi átlagos hőátbocsátási tényezőjének követelményértéke a homlokzati üvegezett nyílászáró szerkezeteknél:

Uw = 0,7-0,8 W/m2K,

a külső falaknál és lábazati falaknál:

U = 0,12-0,15 W/m2K,

a zárófödémeknél, tetőknél legfeljebb:

U = 0,10 W/m2K.

- a légtömör épületkialakításnak köszönhetően nem távozik az épületből meleg levegő, a levegővel hőenergia sem kerül ki az épületből ellenőrizetlen körülmények között. A téli fűtési szezon mellett a nyári hűtés is nagy hangsúlyt kap. Az épület belső klímáját ugyanaz a gépi szellőztetés képes biztosítani átalakítás és beavatkozás nélkül, a pollenszűrők pedig kiszűrik a káros vagy allergén levegőszennyeződéseket, így az épületen belül mindig tisztább a levegő, mint odakint. A teljesség igénye nélkül felsoroltak látszólag egyszerű feladatoknak tűnnek, azonban nagy körültekintést, időt rabló számításokat és nem kevés tapasztalatot követelnek a várt eredmény eléréséhez.

Ausztria

Ausztriában 2010-re minden negyedik új ház passzívház lesz, továbbá minden, a központi költségvetés által finanszírozott szociális bérlakásnak passzívház technológiával kell megépülnie. Ezekben az épületekben nem használnak a fűtéshez földgázt, sőt semmilyen kazán, radiátor, vagy padlófűtés nem található ezekben az épületekben. A számítások azt ígérik, hogy 5-6 "Bős-Nagymaros méretű" villamos erőmű által termelt energiát fognak megtakarítani az így kialakított épületekkel. A kiállításokon pedig napjainkban is egymás mellett találhatók a passzívház technológiát bemutató szervezetek és a finanszírozásukat segítő pénzintézetek standjai. Az állami támogatás rendszeréről elmondható, hogy hatékonyságát illetően nem fér hozzá kétség, mivel a támogatás odaítélése nem alanyi jogon jár, hanem az építtetőnek mérésekkel, auditált szervezet által kiállított igazolással kell bizonyítania az energiafelhasználás jelentős csökkentését, és máris 5-8.000 euro támogatást kap érte. Alsó-Ausztriában célul tűzték ki, hogy minden baumeistert és maurert (építő-mestert, kőművest) megtanítanak a passzívház technológiára, mert ha a mester úr nem is épít passzívházat, a hagyományos épületek minőségében is jelentős javulás várható a megszerzett tudás és ismeret birtokában.