Erkölcsi értékeket is hordoz a fenntarthatóság

Az egyetemünkön végzett Bartos Mónika környezetgazdász még meg sem született, amikor Stockholmban ENSZ konferenciát tartottak az emberi környezetről. Most viszont ő volt a főszervezője az Országházban június 9-ére összehívott „Az éghajlatváltozás és ami mögötte van" című fórumnak, amelynek előadói több esetben is szóba hozták a svéd fővárosban lezajlott tanácskozást. 35 év telt el azóta, s vajon milyen lesz a világunk 35 év múlva? - kérdezett megnyitójában Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, aki feladatunkat a következőképp határozta meg: „Szép jövőt építeni, azoknak, akik még nem élnek". Úgy tűnik, ez már nem sikerülhet a romló feltételekhez történő alkalmazkodás nélkül.

BALÁZS GUSZTÁV

Kritikus helyzetünkre, a feladat bonyolultságára sorra mutattak rá a Környezetpolitika, a Természettudományos háttér, az Ökológia és az ember, a Gazdaság és társadalom témakörök előadói. Örvendetesen nagy számban a SZIE tanárai: dr. Nováky Béla hidrológus, egyetemi docens (Vízözön vagy sivatag), dr. Jolánkai Márton intézetigazgató egyetemi tanár (Az éghajlatváltozás és a mezőgazdaság), dr. Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő (A vidék jövője a közösségek jövője) és Loksa Gábor meteorológus (Szemléletformálás, köznevelés).

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti ügy jellegét demonstrálta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenléte. Előadásában egy új ipari forradalom igényét fogalmazta meg a fenntartható fejlődéshez, a klímaváltozás megállításához. Emellett demokratikus társadalmat kell építeni, amely elvezet az erkölcsi értékeket is hordozó fenntarthatósághoz. Dr. Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője úgy fogalmazott, hogy más pályára kell állítani a földi létet. Földünk lázas és a hőmérséklete emelkedik. Egy lángoló erdő közepében vagyunk, és azon vitatkozunk, ki gyújtotta fel.

A költői képekben sem fukarkodó előadások mellett kézzel fogható képeket is látott a konferencia nagyszámú és kitartó közönsége. Felipe Taborda brazil grafikusművész nyitotta meg a tanácskozáshoz kapcsolódó plakátkiállítást (melyből Tóth László munkája címlapunkon is felfedezhető). Az egyik szellemes plakátot Balogh István szignálta, aki Verne Gyula nyomán a „Hatteras kapitány kalandjai az Északi-sarkon" című képzelt regényt illusztrálva őserdei tájat vizionál.

Ezek után már dr. Zágoni Miklós fizikus „bemondása" sem volt sokkoló: Ötven éves magyar mediterrán programra kell felkészülni. Merthogy a kibocsátások ígért megfelezése esetén is legalább 2-2,5 fokkal melegszik majd a Föld átlaghőmérséklete a következő évtizedekben. Magyarországon azonban a Kárpát-medence fokozott klímaérzékenysége miatt ez a 4 fokot is elérheti. Arra figyelmeztetett, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján az elkövetkező hét évben megvalósuló projekteket "klímaszempontból" is vizsgálni kell, hiszen évtizedek múlva az új létesítmények már biztosan más viszonyok mellett működnek majd.

A legfontosabb mégis talán az önvizsgálat. Antal Z. László, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet Éghajlatváltozás Kutatóműhelyének vezetője említette, típusmondatunkká vált a „Remélem, azt én már nem élem meg" kijelentés. Fenntarthatatlan az a kultúra, amelyikben ez elterjedhet, mert a gyermekvállalás értelmét kérdőjelezi meg.

Ezzel szemben ajánlott járható utat Németh Lajos meteorológus (egyben kizárva annak a lehetőségét, hogy el lehet menekülni egy szigetre, ahol elkerülhetjük a hatásait): mindenki tehet valamit a klímaváltozás lassításáért, illetve a változáshoz történő alkalmazkodásáért. Az előbbire példa a szelektív hulladékgyűjtés, az utóbbira az egészség megőrzése sportolással, helyes életmóddal. Meggyőződése, hogy aki fut, az többet törődik a környezettel.

Sok útja, módja, feltétele van tehát annak, hogy teljesüljön az óhaj: szép jövőt építsünk azoknak, akik még nem élnek. Ide vonatkozóan érdemes idézni Loksa Gábor tanácsát: át kell adni annak a generációnak a tapasztalatát a fiataloknak (amíg lehet), akik emberpróbáló konfliktusokkal terhes időkben álltak helyt.

*

A Magyar Plakát Társaság a Rio de Janeiroban rendezett Környezet és Fejlődés Konferencia 15. és az írásunkban már említett stockholmi tanácskozás 35. évfordulója évében meghívásos pályázati plakátkiállítást szervezett. Az esemény folytatása annak a hagyománynak, melynek alapját Felipe Taborda rakta le a riói műhely időpontjában életre hívott Eco Show-val.

A 30 világhírű grafikus munkáiból készült tárlat a világ 26 múzeumában volt látható, azt a benyomást keltve, mintha megvalósult volna a teljes globalizáció egy jó ügy érdekében - írta a mostani magyar kiállítás katalógusába Felipe Taborda.

1992 óta sok minden megváltozott - folytatta. - Olyan világban élünk, amelynek minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy ezekről a témákról komolyan elgondolkodjunk.