Jászberényi hallgató nyerte el először másodszor a Szent István-ösztöndíjat

Az Egyetemi Tanács 2002-ben, Bolyai János születésének 200. évfordulója alkalmából alapította a Szent István-ösztöndíjat, melynek összege jelenleg bruttó 300 ezer forint. Az ösztöndíjra az alapítólevélben meghatározott feltételek szerint lehet pályázni. Az idei nyertesek közül Urbán László Zoltán az első újrázó. Az ösztöndíj ugyanis több alkalommal elnyerhető, s ő vette át először másodszor. 2006-ban a jászberényi kar III. évfolyamos hallgatója volt. A szeptemberi tanévnyitóról feljegyeztük, hogy Köztársasági-ösztöndíjat vett át. Ezek szerint sikeres volt számára a múlt év. Először arról kérzdetük, hogy mit sikerült elérnie céljai közül és mit nem?

  - Először is szeretném elmondani, hogy nagyon büszke vagyok arra, hogy második alkalommal is átvehettem ezt a rangos ösztöndíjat! 2006 valóban nagyon sikeres volt a számomra, hiszen elnyertem a Köztársasági- és a Szent István Ösztöndíjat, valamint Németországban részt vehettem egy gyakorlaton a helyi börtönben. Sajnálatos módon személyes problémák miatt idő előtt haza kellett utaznom Németországból, ezért nagyon sok tapasztalattól estem el!  

  - Érdeklődési köréből kiemelte a történelmet és a szociális munkát. Az előbbit a hobbijának, az utóbbit a hivatásának tekinti. Mit tud profitálni a hivatásában a hobbijából?

  - A történelmet szokás az élet tanítómesterének nevezni. Ez számomra azt a jelentést hordozza, hogy az ember számára bizonyos tapasztalatokat és tudást nyújt. Természetszerűleg a szociális munkának is van múltja - amelyet ismerünk -, jelene és jövője, így a múlt tapasztalatait és az összegyűjtött szakértelmet a jelenben és a jövőben is használni fogjuk!

  - Egy évvel ezelőtt arról tájékoztatott, hogy a Szent István-ösztöndíj a továbbtanulásában és az itthon elkészített TDK dolgozata kutatásának németországi elvégzését segíti majd. Teljesült ez az elképzelése? Milyen tapasztalatokat szerzett külföldön? Mik a további tervei?

  - Már említettem, hogy sajnos idő előtt haza kellett utaznom Vechtából, ezért nem sikerült a TDK dolgozatomban szereplő kutatást külföldön is elvégeznem. Németországban nagyon sok hasznos és a jövőben, a hivatásomban használható tapasztalatra tettem szert. Azt gondolom, hogy a szakmai épülésemet szolgálta a kint eltöltött idő, a német emberek kedvessége, segítőkészsége és precizitása pedig újfent ámulatba ejtett! A jövőre vonatkozó terveim között szerepel az idei OTDK-án való jó szereplés, az egyetemi diploma, és a doktori fokozat megszerzése. Emellett a legfontosabbnak azt tartom, hogy a főiskolán megszerzett tudásomat Hazám, és az itt élő emberek életének jobbítására, segítésére fordítsam! Ehhez a munkához ad erőt és kitartást számomra a menyasszonyom, valamint a családom, akik nélkül nem sikerült volna elérnem ezeket az eredményeket!