Az egyetem középtávon elérendő helyzetének megfogalmazása

(Részlet a SZIE Szenátusa által 2006 decemberében elfogadott Intézményfejlesztési Tervből)

Az egyetem a felsőfokú szakemberképzésben, a tudományos kutatásban és szaktanácsadásban, az értelmiségi létre, a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására való felkészítésben felmerülő feladatait a jelenleginél korszerűbb oktatási és működési struktúrában kívánja megvalósítani. A meglévő infrastruktúra területi koncentrálása, valamint megfelelő kormányzati szándék és támogatás esetén a Szent István Egyetemen - Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye legnagyobb felsőoktatási intézményében - lehetőség nyílik új diszciplínák oktatásának és kutatásának meghonosítására, a felhasználói szférával való szorosabb kapcsolat kialakítására és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítására, a külföldi módszerek hazai adaptálására.

Gödöllő dinamikusan fejlődő, Budapest közeli iskolaváros, kulturális központ. Több kutatóintézet, számos környezetbarát ipari vállalkozás, igényes és kvalifikált munkahely befogadója. A korábbi Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) kezdettől együtt élt és fejlődött a várossal. Kapcsolatuk kiegyensúlyozott és gyümölcsöző volt. Ennek bizonyítéka is, hogy az egyetem fizikailag sem volt soha elkülönült, zárt terület. Fejlesztéseit, szociális létesítményeit, oktató, kutató és alkalmazotti állományának letelepítését, lakáshelyzetük megoldását, a hallgatók ott lakását, otthonteremtését, kollégiumon kívüli "elszállásolását" közösen tervezte. Közös volt a források felkutatása és közös azok ésszerű felhasználása is. A tervek egyeztetettek, a megvalósulások egymást erősítők voltak és az erőforrások kiaknázásában is folyamatos volt a kölcsönös érdekeken nyugvó együttműködés.

A jó hagyomány a Szent István Egyetem létrejötte után is folytatódott, az egyetem amellett, hogy több városban, illetve fővárosi kerületben működő multikampusz, súlypontját és központját tekintve gödöllői, így igen sok szállal kötődik a városhoz. Az integráció óta eddig eltelt csaknem időben a növekvő méretek és a változó feladatok ellenére, az új város-és egyetemfejlesztési elképzelések, személyes vezetői jó viszonyon alapuló folyamatos egyeztetése révén jó remény van arra, hogy a város és az egyetem nagy formátumú fejlesztési elképzelései a jövőben is egymást erősítő folyamatként valósuljanak meg.

A gödöllői kampusz szűkebb környezete, a város és kapcsolódó régió helyzete alapvetően eltér a vidék általános gazdasági helyzetétől. Gödöllőn Budapest közelsége és a kiemelkedően jó közlekedési viszonyai következtében az utóbbi évtizedben nagyarányú fejlődés indult el, új iparágak telepedtek le és a munkanélküliség jelentős mértékben csökkent. Az elmúlt 10 év alatt Gödöllőn és környékén a meglévő üzemek mellett 5 nagy multinacionális cég létesített telephelyet, gyártóegységet (SONY, United Technologies/LEAR, Caterpillar, Schlumberger, AVON, GE) és továbbiak letelepedése várható. A környéken az országos átlag feletti a kvalifikált munkaerő, a vezető szakemberek iránti igény. A regionális iparfejlesztés mellett Budapest vonzása az irányításban és az igazgatásban dolgozók iránt támaszt tartós keresletet.

A város fekvése és az egyetem rendelkezésére álló kiváló adottságú területei, a gazdasági és kulturális beágyazottság nagyon jó lehetőségeket kínál a Szent István Egyetem központjának fejlesztésére, egy a multikampuszban gyökerező, de Gödöllőn kiteljesedő természeti erőforrás és vidékfejlesztés mellett elkötelezett európai méretű egyetem, egy gödöllői Szent István Egyetemi városrész, vagyis a Szent István Egyetemváros kialakulására.

Az egyetem tehát a térség szellemi és intellektuális központjává kíván válni, amely elsősorban a képzési kínálat sokszínűségével teremthető meg. Kiemelten fontosnak tartjuk a térség gazdálkodó szervezeteivel és önkormányzataival való együttműködést, amely kölcsönösen eredményes lehet minden résztvevő számára. Tapasztalataink szerint az egyes karoknak otthont adó városok (Budapest, Gödöllő, Jászberény) kiemelten kezelik az egyetemet, amely konkrét együttműködési megállapodásokban is megnyilvánul.

A Szent István Egyetem rendeltetése, hogy az alapításakor megjelölt, majd egyre bővülő tudomány- és szakterületeken kutatási tevékenysége révén hozza létre, őrizze meg és fejlessze a tudományos szakismereteket, felsőfokú oktatási tevékenysége révén pedig adja át mindezeket a jövő generációi számára, és így az általa művelt szakterületeken segítse elő a humánerőforrások fejlődését, a magyar és az egyetemes tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Megkülönböztetett feladata természeti erőforrások és a vidék fejlesztésének elősegítése, a települések számára szükséges szakemberek képzése, korszerű gyakorlati ismeretekkel való ellátása, különös tekintettel a Közép-Magyarországi Régió és az Egyetem vonzáskörzetébe tartozó kistérségek szakmai-tudományos támogatása révén.

A Szent István Egyetem és jogelőd intézményeinek többsége oktatási-képzési, kutatási-fejlesztési és szakmai-tudományos tevékenységét korábban az agrártudományok területén, és az ezzel összefüggő élettudományok, műszaki, valamint gazdaság- és társadalomtudományok területén fejtette ki. A Szent István Egyetem az ország egyik legnagyobb integrált, multidiszciplináris egyeteme, az ország legnagyobb agrár-felsőoktatási intézménye, és meghatározó szerepet tölt be az agrártudományok művelése, a tudományos utánpótlás képzése, a hazai agrárkutatás és műszaki fejlesztés, a mezőgazdasági szaktanácsadási és felnőttképzési feladatok ellátásában. Az ABK gondozásában létrehozott Virtuális Továbbképző Központ a térség hátrányos helyzetű rétegének képzési és felnőttképzési feladatait is ellátja, kormányzati támogatással.

Ma már az egyetem elsősorban a természeti erőforrások egyeteme, amely kutatóegyetemmé vált a természeti erőforrások, a környezetipar, az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, a környezet-egészségügy, a vidéki humánerőforrás fejlesztésében.

A Szent István Egyetem szoros kapcsolatot tart fenn az ország agrár-felsőoktatási intézményeivel, karaival és intézeteivel, így elsősorban az európai hírű hagyományokkal rendelkező agrármérnöki karokkal (Debrecen, Keszthely, Kaposvár, Mosonmagyaróvár), valamint az agrárfőiskolai karokkal (Gyöngyös, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szarvas, Szeged, Székesfehérvár) és számos országos agrár-felsőoktatási és kutatás-fejlesztési koncepció kezdeményezője volt. A Szent István Egyetem kihelyezett tanszékein keresztül jelen van a legfontosabb agrárkutatási intézményekben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az agár-felsőoktatást és agrár-szakképzést, valamint az agrárkutatásokat illetően meghatározó bázisintézményének tekinti.

A Szent István Egyetem kiterjedt oktatási és kutatási kapcsolatrendszere révén fontos szerepet tölt be a szomszédos Közép-Kelet-Európai országok (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia stb.), valamint az Európai Unió tagországainak (különösen Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország, Nagy Britannia, Olaszország, Spanyolország stb.), felsőoktatási intézményeivel való kapcsolattartásban. A Szent István Egyetem kiterjedt együttműködést épített ki a fejlődő országokban, és egyes karok országos összehasonlításban is számottevő felsőfokú képzési tevékenységet fejtenek ki a határon túli magyar anyanyelvű agrárszakemberek kihelyezett felsőoktatási hálózatának kiépítésében, és pl. Erdélyben, a Csíkszereda központtal létrehozott oktatási képzési központ több mint tíz éves működtetésében.

Az európai felsőoktatásban kevés ilyen, minden tekintetben integrált egyetem található. A volt szocialista országok esetében - elsősorban a FÁK államaiban - megmaradt a korábbi szakegyetemi struktúra. A nyugat-európai országokban többféle rendszer működik, de elsősorban a több tudományterületen való oktatás-kutatás a jellemző.

A Szent István Egyetem rövid fennállása alatt a hazai és nemzetközi felsőoktatás világában elismert, tekintéllyel rendelkező intézménnyé vált. Nevét, karait és szerepét a szakemberképzésben és kutatásban széles körben ismerik, és e kedvező tendencia további erősödésével a jövőben is számolhatunk. A környező világ számára történő megismertetést a SZIE számos módon, több fórumon és testületben végzett munkájával tudta megvalósítani. Ebben lényeges tényező volt az intézmény képviselete és részvétele a CRE (európai rektorok testülete), ennek utódszervezete, az EUA (European University Association), továbbá az ICA (európai agrár felsőoktatási intézmények szövetsége) és a Dunai Rektorkonferencia munkájában. Különösen az ICA szervezetében való részvételünk járult hozzá lényegesen ismertségünk és elismertségünk erősítéséhez, elsősorban az európai és észak-amerikai agrárintézmények körében.

Diákjaink az EU által biztosított csereprogramokban Európa számos országában folytathatnak hosszabb-rövidebb tanulmányokat, míg karainkon sok külföldi hallgatót fogadhatunk a Socrates, Ceepus, Erasmus, Cost együttműködések keretében, vagy az államközi, intézményi kétoldalú szerződések alapján. Diákjaink (évente 260 fő) nyári gyakorlatra utazhatnak az EU országaiba, a tengerentúlra, és több fejlődő országba. Egyetemünkön közel 800 fő külföldi hallgató tanul évenként, míg a rövidebb időtartamú tanulmányutakra, nyári kurzusainkra hozzánk érkezők száma évente eléri a 300 főt.

Regionális pozíció

Országos pozíció

Nemzetközi pozíció

A jelen intézményfejlesztési koncepció támaszkodik a korábbi intézményfejlesztési terveinkre, különösen a 2004-ben elfogadottra, ugyanakkor azokat a jelenlegi karok és egyetemi telephelyek alapos és körültekintő elemzésére, valamint az időközben megváltozott, az alábbiakban vázolt felsőoktatás fejlesztési koncepcióra alapozottan fogalmazza meg. Az egyetem szenátusa megállapította, hogy a 2004-ben elfogadott intézményfejlesztési tervben foglaltak végrehajtása megfelelően alakult. Az új terv a régi folytatása és a változó társadalmi-gazdasági környezet és felsőoktatás igényeiből adódó új feladatok beépítése.