Versenyre hív a Purdue Egyetem – Beszélgetés dr. Gyuricza Csaba dékánhelyettessel

A Purdue Egyetem hat doktoranduszi helyet ajánlott fel három közép-európai egyetem hallgatói számára, de ezek elnyeréséért versenyezniük kell, tájékoztatta lapunkat egyetemi küldöttségünk március végi amerikai látogatásának eredményeiről dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. A delegáció tagja volt dr. Dimény Judit egyetemi tanár, dékán, dr. Michéli Erika egyetemi tanár (MKK) és dr. Daróczi Miklós egyetemi docens (Gépészmérnöki Kar).

  BALÁZS GUSZTÁV

  - A Purdue Egyetemmel hosszú ideje működünk együtt oktatási és kutatási területeken; a kapcsolatokat dr. Kocsis Károly rektor emelte a legmagasabb szintre. Az MKK részéről elsősorban talajtani területen valósultak meg hallgatócserék. Több gödöllői hallgató doktorált partnerünknél, így például Dobos Endre és Madari Beáta, míg mások, mint Simon Barbara és Gál Anita a Purdue Egyetemen végezték tanulmányaikat, majd Gödöllőn szereztek doktori fokozatot. Látogatásunk célja az utóbbi időben meggyengült egyetemi szintű kapcsolat felfrissítése volt. Sikerrel jártunk; eredményes tárgyalásokat folytattunk az oktatási és kutatási együttműködés erősítéséről. Komoly szerepe volt az utazás és a megbeszélések előkészítésében Michéli Erika egyetemi tanárnak, aki a SZIE koordinátoraként felügyeli a két intézmény közötti kapcsolatokat.

  - Mit tapasztaltak?

  - Elsősorban a mezőgazdaság, a környezettudomány és az állatorvos-tudomány területén fejezték ki együttműködési igényüket vendéglátóink, de a későbbiekben a gazdaságtudományok területén is megvalósulhat kooperáció, hiszen agrárgazdasági intézetei is vannak a Purdue Egyetemnek.

  Megállapodtunk arról, hogy az amerikai egyetem doktoranduszi helyeket biztosít hallgatóink számára, a képzés teljes idejére, úgy, hogy a hallgató képzése nem terheli a gödöllői doktori iskola pénzügyi kereteit. Hozzá kell tennem, a Purdue Egyetem három kelet-európai ország, a Cseh Köztársaság, Oroszország és Magyarország egy-egy univerzitásának tette meg ezt a felajánlást, összesen 6 helyre. Az előzetes jelentkezések után az ősszel felvételi beszélgetésre érkeznek hozzánk is az amerikai professzorok, s ezt követően döntenek arról, hogy az egyes egyetemekről hány hallgatót fogadnak. Előfordulhat az is, hogy mind a hat helyet mi kapjuk meg, de az is, hogy egyetlen egy sem jut nekünk.

  - Milyennek látja az esélyünket?

  - Nyugodtan állunk a megméretés elé, mert képzési színvonalunk elismerten magas, hallgatóink pedig kiemelkedően jól szerepelnek a tudományos diákköri mozgalomban, rendszeresen a legtöbb díjat hozzák el az országos konferenciákról. S mint már említettem, a korábbi együttműködés keretein belül többen szereztek doktori címet, az ő teljesítményük is jó ajánlólevél. Szeretnénk, ha a jövőben más tudományterületekről is sikerülne hallgatót küldenünk. Ezért is volt szerencsés, hogy a legkülönbözőbb tanszékek munkatársaival találkoztunk.

  - Milyen további eredményeket hozott a látogatás?

  - Abban is megállapodtunk, hogy a Purdue Egyetem agronómiai intézete kész növénytermesztési és talajművelési témával foglalkozó doktoranduszokat fogadni. Az állattenyésztési intézet a gyakorlati állattenyésztés és az állat-orvostudomány területén szeretne szorosabb együttműködést kialakítani a SZIE-vel, például közös nyári egyetem szervezésével. Szívesen fogadnak néhány hetes vagy hónapos szakmai gyakorlatra halgazdálkodási szakirányos hallgatókat vagy doktoranduszokat.

  - Mit tudunk mi nyújtani a partnerség keretében?

  - Amerika nagyon ritkán küld Magyarországra tanulni hallgatókat, de a Purdue Egyetem professzorai is sokat fáradoznak azért, hogy kapcsolatunk ne maradjon csak egyirányú. Több alkalommal tanácskoztunk együtt például a klímaváltozás talajtani, talajművelési vonatkozásairól. Most felmerült egy olyan nyári egyetem szervezésének gondolata amerikai diákok számára, amelyen a kelet-európai mezőgazdaságot tanulmányoznák, s ennek lenne egyik állomása a Szent István Egyetem. Ezen kívül felkeresnék persze az agrárium más hazai intézményeit és üzemeit is.

  Nagyok a lehetőségek a közös pályázatokban is, ezeket már meglévő szakmai kapcsolatokra lehet alapozni. Az együttes kutatást az OTKA is támogatja.

  - Úgy tudom, ön sem először járt a Purdue Egyetemen.

  - Még doktoranduszként, Soros-ösztöndíjjal töltöttem ott egy hónapot 1999-ben, huszad magammal. Nagy örömmel töltött el, hogy most már a kar képviseletében tárgyalhattam, s csak megerősödött bennem a korábban kialakult pozitív kép az ott zajló rendkívül precíz, alázatos és odaadó munkáról. A Purdue Egyetem Indiana államban, az Amerikai Egyesült Államok éléskamrájának számító kukoricaöv közepén oktat és kutat. Az USA legnagyobb agrár-, vidékfejlesztési, környezettudományi és állatorvosi egyetemén 30 ezer hallgató tanul; költségvetése a magyar agrárium költségvetéséhez mérhető nagyságrendű.  Bár tehetős egyetemnek számít, mégis minden dollárért versenyeznek.

  - Milyen érzés visszajönni ebből a „paradicsomból"?

  - Irigylem őket, de nem irigykedem. Három külföldi egyetemen tanultam, az európai uniós intézményrendszerben is dolgoztam Olaszországban; de mivel számomra a munka érzelmi része is nagyon fontos, én szívvel-lélekkel csak itthon tudok dolgozni.

- A látogatás fő célja végül is a hallgatói mobilitás erősítése, a képzés nemzetközi versenyképességének a javítása volt. S ha már erről beszélünk is, kérem, mondja el, hogyan látja, a diákok számára a lehetőségek kihasználása egyéni ambíció kérdése vagy pedig szükségszerűség ma már?

- Az anyaegyetem és hallgatói számára immár egyaránt szükségszerű a külföldi képzési lehetőségek kiaknázása. Csak akkor válhatunk nemzetközileg elismert egyetemmé, ha hallgatóink is ott mozognak a jegyzett tudáscentrumokban, ahol kinyílhat számukra a világ. Ki kell menniük - nemcsak a szűk szakterületet tanulni, hanem megismerni az eltérő gondolkodásmódokat is. Tapasztalataim szerint jól lehet újabb és újabb együttműködéseket generálni. Már eddig is sok külföldi gyakorlati helyet szereztünk karunk hallgatóinak a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az ökogazdálkodás és az élelmiszer-feldolgozás területén, amelyekkel akár ki lehet váltani a kötelező egy hónapos gyakorlatot. Ezekkel a lehetőségekkel sajnos még nem élnek elegen.