Körös Tanulmányok 2009

 Hagyományosan a tudomány ünnepe eseménysorozatához igazítva jelent meg 2009-ben is a Szent István Egyetem Gazdasági Karának évkönyve, a Körös Tanulmányok. A 194 oldalas könyv 13 publikációt tartalmaz, melyek mind a tudományterületek tekintetében, mind pedig tematikailag széles repertoárt fednek le. Ha a szerzőket vizsgáljuk, akkor pedig elmondható, hogy a szerzők között épp úgy megtalálhatók - diákkonferenciákon már bizonyított - tehetséges diákok, mint fiatal és idősebb egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek, mérnök tanárok. Örömre ad okot, hogy a 22 szerző között üdvözölhetünk két román kollégát, az aradi Vest Vasile Goldis Egyetem két oktatóját is.

 

A kötet első cikke a Laura Giurca Vasilescu - Ana Popa - Simon Sándor szerzőhármas által írott "Fenntarthatóság Békéscsaba integrált városfejlesztési stratégiájában" címet viseli. A szerzők a fenntartható fejlődés kritériumrendszeréből kiindulva kritikus szemlélettel értékelik Békéscsaba integrált városfejlesztési stratégiáját, bemutatva a koncepció pozitív elemeit, hiányosságait és az egyes részek koherencia zavarait.

 

Répási Anita hallgatónk tanulmányában Békéscsaba és Nyíregyháza társadalmi-gazdasági fejlettségét hasonlítja össze. Bemutatja a két város erőforrásainak állapotát, a gazdaság szerkezetét és érdekes következtetéseket von le a jövőbeli fejlődés lehetőségeire vonatkozóan.

 

Borzán Anita és négy szerzőtársa (Kovács Mihály, Krajcsóné Kraszkó Ilona, Simon Imre, Szabóné Bohus Márta) a Békés megyei vállalkozások versenyképességi helyzetének, innovációs és tőkevonzó képességének területi különbségeit vette górcső alá. Számos paraméter vizsgálatával és egy kérdőíves felmérés adatainak feldolgozásával megállapítják, hogy a zászlóshajó programok ismertsége nem teljes körű, nem történt érdemleges előrelépés az agrárium válságmenedzselésében, a közlekedési peremhelyzet felszámolásában, a befektetés ösztönzésben, sem pedig a régió további leszakadása megakadályozásában. Jelen válság fontos hatása a munkaerő csökkenése, a bevételkiesés, az elnyert pályázatokhoz az önerő biztosításának nehézkessége és a hitelhez jutás problematikussága.

 

A negyedik cikket négy tehetséges hallgatónk (Bányai Krisztina, Bodnár Gábor, Forgó Norbert, Plavecz Ádám) jegyzi. Ők a gazdasági erőforrások és az innováció alakulását vizsgálták a Békés megyei vállalkozások körében egy kérdőíves felmérés alapján. Azt kutatták, hogy melyek a legtőkeerősebb, legnagyobb Békés megyei piaci szereplők, kik ismerték fel a 21. század kihívásait, kik innovatívak és kik tartanak lépést az IT fejlődésével.

 

A 2009-ben PhD fokozatot szerzett Malatyinszki Szilárd a válság emberi erőforrásokra gyakorolt hatásáról értekezett. Bemutatta, hogy miféle érzelmi-kulturális, foglalkoztatási, munkáltatóra gyakorolt hatással van a gazdasági válság, továbbá vizsgálta azt is, hogy az emberi erőforrás hogyan segíthet kiutat keresni a krízisből.

 

Nagy Zsuzsanna "Kapcsolati tisztázás a pszichodráma csoportban" című cikkében hét kérdésre keres választ a pszichodráma csoportokban kialakuló konfliktushelyzetekkel összefüggésben. Az írásban elemezte a "kapcsolati tisztázás" módszerének illeszkedését a pszichodráma elméletéhez és metodikai kelléktárához: a módszer bemutatását szakirodalmi-elméleti megalapozással és az empirikus bemutatás igényével adta közre.

 

Ferencz Rezsőné publikációja a tréning módszert tárgyalja, s a szerző a módszert, mint a felnőttek kompetencia fejlesztésének komplex formáját mutatja be. Számba veszi és tipizálja a kulcskompetenciákat, majd nyolc tényezőben (hely, helyzet, időtartam, részvevők, cél, módszertan, vezetés, eredmény) határozza meg a módszer lényegét. E tényezőket a cikkben részletesen ki is fejti.

 

Karlovitz János Tibor a képzési tartalékok tárgyalását állítja vizsgálódásainak fókuszába. Arra kíváncsi, hogy az andragógia szakosok körében kimutatható-e összefüggés azon hallgatók iskolai (közoktatási) "előélete" között, akik a mintatanterv szerint jutottak el a szükséges kreditszám összegyűjtéséhez azokhoz képest, akik vagy félbehagyták vagy még nem fejezték be tanulmányaikat. Legfőbb következtetése, hogy a középiskolai élmények hatása a nappali tagozatos hallgatók körében sokkal nagyobb, mint ahogy azt korábban hittük. Ha felvállaljuk a nappali tagozatos egyetemi alapszakosok körében a középiskolában elmaradt személyiségfejlesztő funkciók kompenzálását, fejlesztését, akkor ezzel egyértelműen segítjük őket tanulmányaikban. Vannak tehát tartalékaink a képzésben.

 

Az Árpási Zoltán által írott "Az egészségturizmus tendenciái" című cikk makro léptékű áttekintését adja az egészségturizmus világ tendenciáinak. A szerző számba veszi életkor kategóriák szerint a gyógy- és termálturizmusban részvevők igényeit, az egészségturisztikai szolgáltatásokat, az egészségturisztikai kategóriákat, s ez utóbbin belül szól a welness turizmusról is.

 

Herceg Tamás szociológus a fogyatékosok helyzetét vizsgálta Békés városában egy HEFOP 2.2 keretében finanszírozott kutatási program eredményeinek közzé tételével. Az olvasó a cikkből megismerheti a demográfiai jellemzőket, a munkatevékenység korlátozottságát, a szociális helyzetet és etnikai összetételt, az iskolai végzettség alakulását, a lakhatási és állapotot és a fogyasztási javakkal való ellátottságot, a foglalkoztatottságot és a szociális támogatásokat, a szolgáltatások elérhetőségét valamint a társadalmi problémákról szóló véleményeket. A cikk az igények és elvárások összegzésével zárul.

 

Nagy Rózsa kollégánk az adórendszerek fejlődésének tendenciáit tárja fel az uniós országok körében. A Körös Tanulmányok 2009. évi kötete a hosszabb lélegzetű munka első részét tartalmazza. A szerző megvizsgálja és összeveti az EU tagországaiban a redisztribúció nagyságát, a jövedelemcentralizáció mértékét, az adóbevételek alakulását. Elemzi az adóbevételek szerkezetét, elvégzi az adóbevételek szerkezetének klasszikus csoportosítását. Az analízis áttekintő jellemzését adja a tagországok adórendszerének.

 

Lindner Sándor munkája "A foglalkoztatási költségek 2007. évi alakulása" címet viseli. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági élet szereplői piaci versenyképességének lényeges faktora a munkaerő-költség alakulása. Ennek okán Lindner Sándor egy nagyon fontos tényező vizsgálatára vállalkozott. A cikkben a fogalmi meghatározás után a szerző bemutatja ezen költségnem elemeit és a számítható mutatószámok alakulását. Részletesen elemzi a 2007. évi havi munkaerőköltség alakulását, s ezt összeveti a 2006-ossal. Végül megvizsgálja a munkaerőköltség szerkezetét.

 

Leszkó Róbert mérnök-tanár kollégánk egy nap, mint nap előforduló jelenség, a közúti balesetek ütközési folyamatának elemzését adja. A matematika és a fizika tudományába tartozó levezetésekkel, magyarázatokkal mutatja be az ütközési folyamatot és tárja fel a különböző tényezők közötti összefüggéseket. A szerző a cikk második felében a töréstesztek és deformáció vizsgálatok tapasztalatairól értekezik. A cikkben a jobb megértést szemléletes grafikonok és képek segítik.

 

Összességében a jól szerkesztett, színvonalas tanulmánykötetet főleg azoknak ajánlom elolvasásra, akik közgazdaságtudománnyal, társadalomföldrajzzal, humánerőforrás-vizsgálattal, illetve regionális tudományokkal foglalkoznak. Ezzel együtt azt gondolom, hogy az évkönyvet haszonnal forgathatják azok is, akik egyszerűen csak a látókörüket akarják szélesíteni, érdeklődvén különféle társadalmi-gazdasági-térbeli problémák iránt.

 

Dr. Gurzó Imre CSc

 

főiskolai tanár